Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Emlékbeszéd gróf Széchen Antaltól 672

682 (}RÓF SZÉCHEN ANTAL. szorúlt, de a keblekben még mindig uralkodó reménye fogadtatta oly általános ellenszenvvel a vasvári békét és föltételeit. A vasvári béke történelmünk évkönyveiben, még jelenleg is rosz hírnévvel bír. Kétségkívül a béke váratlan megkötése és megkötésének módja és pedig annélkül, hogy Érsekújvár vagy Nagyvárad visszafoglalása megkísértetett volna, már magában élénk fölháborodást kelte föl Magyarországban. De eltekintve az általános nemzetközi helyzettől, melynek valódi természetét a franczia főnemes önkénteseknek Leopold császár ellen szórt szitkai és czélzatos gúnyos élczei eléggé gyaníttatták, mellőzve azon eddig szorosabban nem tanúlmányozott kérdést, hogyan állott a keresztyén hadsereg valódi ereje, egy mint a későbbi tapasztalás mutatta, évekre terjedhető hadivállalat föladataival szemben, ha már a béke megköttetett : Erdély teljes függetlenítése a portától, ámbár gyakorlati jelentőségét Nagyvárad átengedése nagy mérvben csökkentette, mégis — épen magyar szempontból — oly elvi vívmány volt, mely Zerinvár és Székelyhíd föladását és lerombolását kétségkívül ellensúlyozta. A kedélyek akkori hangúlatában, az Erdélyre vonatkozó megállapodások háttérbe léptek oly engedményekkel szemben, melyek az utolsó évek legünnepeltebb, diadalkoszorúzott hadvezérének közönyös megtagadásával s az általa legnagyobbra becsült hadmüvének szántszándékos föladásával látszottak ugyanazonosoknak. Zrínyi Miklós váratlan gyászos halála után kezdett megtestesülni azon mozgalom, melynek kiindúlási pontja a portával megkötött béke fölötti elkeseredés, utolsó mozzanata pedig a törökkel való czimboráskodás volt. Ezen látszólagos ellentét a dolgok fejlődésében és a főszereplők egyéniségében találja magyarázatát. Az újabb történelmi irodalom új világot vetett ezen főszereplőknek a régiebbek által némileg eszményesített vonásaira. Sok emberi gyarlósággal, kalandos tervekkel, kölcsönös megbízhatatlansággal, a magánérdek és a szenvedelem sugallataival találkozunk. De a komoly történelmi kutatás egyik főelőnye, hogy midőn a kölcsönzött fény csalékony sugárait szétoszlatja, a történelmi igazság jótékony világát árasztja helyökbe. Mert koruk keretiben állítja elő az egyéneket és eseményeket, és annak szelleméhez, eszmemenetéhez, viszonyaihoz méri ítéletét. A tizenhetedik század második felében a kormányok, a még teljesen ki nem fejlődött és a kormányzati egyeduralom növekedő hatalmának alakjában megtestesülő, modern állami eszmék alapjára kezdtek állani, anélkül, hogy azoknak utóbbi fejleményeiről és következményeiről magoknak számot adtak vagy adhattak volna. Ezen eszmékkel ösztönszerűleg-kellett ellentétben állniok a népek azon rétegeinek, melyek századokon át a politikai nemzet élén állottak és fölváltva, bár rendszerint csak