Századok – 1886
A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Báró Kemény Gábor társulati másodelnök ünnepi beszéde 666
670 BÁRÓ KEMÉNY GÁBOR de ős Budavára is, — és el Székes-Fejérvár, el Esztergom. Vajon Pozsonyból, vagy Bécsből lehetett-e az egész országot, Erdélylyel együtt, Brassóig és Ojtozig, Munkácsig és Máramaros-Szigetig kormányozni, a török hódoltságon keresztül ? Erdély a mohácsi vész és Budavárának elfoglalása előtt kétségen kivűl a szt. István birodalmának szintén egyik tagját képezte ; de szervezete, kormányzata nem volt egészen homogen a birodalom többi részeinek szervezetével, kormányzatával. Erdélyben már régebben létezett a külön-külön belszervezettel bíró három politikai nemzet : a magyar, a székely és a szász ; és Erdély külön közigazgatási és honvédelmi kerületet képezett, vajdák alatt. Ebben nincs semmi meglepő. A közép korban sehol sem volt kifejlődve annyira az államhatalom, talán a közlekedési és közlési eszközök fejletlen volta miatt, hogy nagyobb államokban ilyen, vagy ennél élesebb tagosúltságok ne lettek volna. így mutatja ezt Németország, igy Itália, igy Francziaország, sőt igy a kisebb terjedelmű Nagy-Brittania is. A már létezett közigazgatási és hadi szervezet azonban alkalmassá tették Erdélyt arra, hogy Gyula-Fehérvár, vagy Kolozsvár székhelylyel, a magyar korona keleti részének, melyek a török hódítások által voltak elválasztva a nyugotiaktól, államhatalmi központjává tegyék. Annélkűl, hogy meg lett volna tagadva a magyar birodalom egysége : a két Zápolya mint ellenkirályok szerepelnek, az utánuk következő fejedelmek pedig, egészen 1691-ig, Lipót kötlevele keltéig, a magyar királyoknak és királyi kormányoknak, egypár kétes időponton kivűl, alárendelve nincsenek. Erdélyben külön, nemzeti alapon nyugvó, magyar nyelvű és magyar jellegű államkormány, fejedelmi udvar, társadalmi élet képződött. Mindezen különválás daczára azonban : a fejedelmi Erdélyben nemcsak a királyi táblának, a felebbviteli törvényszéknek, nemcsak a királyi haszonvételeknek maradott meg neve; nem csak a Verbőczi hármas könyve képezte az írott jognak alapkönyvét ; de, a mi mindezeknél sokkal fontosabb, mind az, a ki nemes ember volt Erdélyben, mindaz tehát, a ki tagja volt a »populus Verbőczianus«-nak, magát hazafinak tekintette és hazafinak fogadtatott el széles Magyarországon is viszont.