Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Báró Kemény Gábor társulati másodelnök ünnepi beszéde 666

ÜNNEPI BESZÉDE. 669 tátott. Egyes pontokon, egyes községekben, nélia ugyanazon időben, báromféle intézkedések is voltak: rendelkezett a bódító török hatóság, az elmenekült megye és talán az erdélyi fejedelmi, vagy a magyar királyi hadak parancsnoksága. A kódító idegenek rendelkezésének érvénye azonban mindig csak addig terjedt, a meddig nyers erejök ért ; a megye rendelkezéseinek mindenki igyekezett, gyakran élet és vagyon koczkáztatásával is megfelelni. Nem állottak ugyan mindnyájan, kik hazánk földjén laktak, csatasorban, nem mindnyájan küzdöttek a harczmezőn ; de mindnyájan és egyenként, a nőket és gyerekeket sem véve ki, bajnokai voltak tettleg a haza zászlajának, hazánk szent ügyének. Midőn a nép nagy tömege, annak minden egyes tagja, minden egyes családja küzdelemre kel az államhatalommal, mivel az nemzetiségét, hagyományos szervezetét, családi rendét, hitét, erkölcsi felfogását támadja meg : mindenha óriási erőt tud kifejteni. Ez magyarázza meg, hogy a viszonyosán nem oly nagy Magyarország, hogy a viszonyosán nem oly számos magyarság, az ozmánok minden diadalai mellett is, oly nagy gátat képezett aXVI-ik százévben a valóban világra szóló hatalommal bíró török birodalomnak, hatalmi tetőpontján, a tovább terjeszkedésben. És innen van az, hogy habár hazánk a megsemmisüléssel küzdött, minden irányban fel volt dúlva, nemzetünk jó része a küzdésben elvérzett, mégis oly hatályos szerepet tudott viselni a XVII-ik százévben a török hódoltságnak visszafoglalása körül. Igen különös és igen nagy fontosságú azon szerep, mely a török időben Erdélynek és vele együtt Magyarország keleti és északkeleti részeinek jutott. Erdély és körülötte néhány megye, a mohácsi vész után külön állami kormányzatot képeztek, külön fejedelmet választottak. Az elválás nem volt praemeditalt, nem terv szerint keresztül vitt ; nem egyes nagy becsvágygyal bíró, mások felett kimagasló hadvezérnek, vagy államférfinak ténye. A szétválást az események kényszerítő hatalma hozta magával. Hiszen : nem volt-e szt. István birodalma a Duna-Tisza közén, az Alföldön a Dunától egész a Mátráig terjedő hódoltság által tényleg szétválasztva? Hol volt a magyar királyi kormánynak központja? Hiszen rendre elestek nemcsak Temesvár és Pécs,