Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi szemle - 648

648 TÁÍtOZA. a katalógust. A rend és pontosság példányszerü az irodában, úgy hogy mindenki megnyugvással gondolhat kiállított tárgyaira. Az ügyíratok folyó száma meghaladja a 800-at, a beérkezett tárgyak száma eddigelé mintegy 2000, becsértékük, melyek szerint biztosítva vannak, közel 200,000 frt. A kiállítás költségeit a budavári ünnepélyre a főváros által megszavazott 30,000 frtból fedezik. A kiállítás helyiségéül a múlt évi orsz. kiállítás képzőművészeti csarnoka van kijelölve. Megnyitása aug. 15-én leend s okt. végéig fog tartani. Reméljük, hogy a kiállítás látogatottsága (a csekély belépti díjak mellett : 20 kr., hetenként egy nap 50 kr.) igazolni fogja azt a jó véleményt, melyet rólunk — történeti múltunk kegyeletes emlékeinek tiszteletét illetőleg — Európa-szerte táplálnak. ys. IRODALMI SZEMLE. — GRÓF APPONYI SÁNDOR, kinek páratlan becsű s szakismerettel összeállított könyvtárát a pár év előtti könyvkiállítás alkalmával volt alkalmunk bámúlni, s kinek épen oly gazdag kép és metszetgyüjteményéböl a Történeti Életrajzokban már többet bemutattunk, oly munkával szaporítá irodalmunkat, mely az európai irodalomban is számot tesz. Ez a három Nogarola írónőnek — Isotának, Zeneverának és Angélának összegyűjtött munkái — két vaskos kötetben. E munkákat a gróf gyűjtötte össze a sajtó alá rendezés munkáját, s bevezetéssel ellátását Ábel Jenő eszközlé. A munka a Franklin társúlatuál nyomatott s oly fénynyel, ízléssel és korhűséggel, mely semmi kívánni valót sem hagy fenn. A berendezés egészen a renaissance nyomtatványai szellemében történt, aminthogy e három írónő is e kor kezdetén élt. A terjedelmes bevezetés, melynek jegyzetei közt sok, egész irodalomtörténeti értekezéssé nőtte ki magát, Abel tollából került ki s főként Isotának, a három nő közöl a legjelentékenyebbnek életrajzát és méltatását adja. Következménye volt ez azon körülménynek, hogy magában a munkában is ennek vonzó alakja emelkedik ki leginkább. Kora ízlésének hódolva, főként leveleket írt, mely akkor s azontúl is sokáig kedvelt irodalmi forma volt. Sok minden elfért azokban, kedves fecsege'sek mellett, mély élű apereue-k, alapos kis értekezések, rövidre vont tanúlmányok, s így együtt egymás mellé, sorozva változatos és épen nem fárasztó olvasmányt képeznek. Főbáját mégis a stil képezi, s Isota ebben mester volt. Keresetlensége sok ismerettel párosúl, s alaposságához nem járúl fitogatás, aflfectatio. A renaissancct e levelek nélkül egészen soha sem fogjuk megismerni s Isotát e levelekből (az övéiből és hozzáírottakból egészen megtanúljuk ismerni. Anyja nem bírt irodalmi műveltséggel, de bírt érzékkel és ízléssel, gyermekeinek kitűnő nevelést adott s ezért hasonlították a Gracchusok anyjához. Zeneverát és Isotát Rizzonim Marton tanította. De az élet minő különbözőkké tette őket. Isota soha sem ment férjhez — Zenereva férjet választott magának — de mennyire megváltó-