Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi szemle - 648

TÁRCZA. 649 zott : szépségét egészen elvesztette, s attól fogva az irodalomnak is elveszett. Isota hü maradt tollához, — a vádat, hogy egy időben a szerelem tette restebbé a levélírásban (egy velenczei papba lett volna szerelmes) megezáfolta Abel. De később csakugyan restebbé lett a levélírásban — a theologiai tanulmányokra adta magát s két hittudományi értekezését vesszük is e gyűjteményben. Ezen kivül a levelek száma összesen 135. Van két oratiója s egy elégiája. A munka második részét Angélától és Angélához írt versek s levelek töltik be. A harmadik részben Zenevera levelei vannak, s a függelék mindent összegyűjtött, mely hozzájok és rólok vau írva : s ezek közt oly irodalmi kitűnőségekkel találkozunk, mint Philelphus és Philippus Bergomensis. E collectio általán az európai renaisance irodalmat rendkívül becses adalékkal gazdagítja s bizonynyal annak sajtójában visszhangra fognak találni. Gróf Apponyi e kiadással nemcsak hasznos, de kegyeletes munkát is végzett ; nagyanyja Nogarola Theréz (Gróf Apponyi Antalné) szellemének ajánlván azt. Isota gyönyörű arczképe s kitűnő facsimilék járulnak e munka díszítéséhez. •— ZALAMEGYE MONOGRAPHIÁJÁNAR első kötete megjelent, mely az »oklevéltár« első felét foglalja magában az 1024—1363 közti időből. Szerkeszték : Nagy Imre, Véghelyi Dezső és Nagy Gyula. Több mint 30 levéltárból gyűjtötték össze. Csak Árpád-kori okirat 86 van benne, mind ismeretlen eddig, egy pár kivételével, melyeket azért kelle újra közölni, mert ezelőtt hibásan voltak kiadva. Az okiratok közlése mintaszerű, milyet ilyen kiváló palaeographusoktól várhatni — s maga a kötet nemcsak a megye, hanem hazánk történetéhez is fontos adatokat szolgáltat. — EMLÉKIRATAINK IROUALMA két számot tevő újabb adalékkal szaporodott, melyek közül azonban egyik sem szorosan vett emlékírat, hanem közép helyet foglal el ez, és a kortörténet között. Pulszky Ferencz »Ábránd és valóság« czím alatt összegyűjtötte régebben és újabban megjelent kisebb memoire-szerü munkáit, mely az »Eletem és Korom«-nak kiegészítését képezi. Jellemrajzok, vázlatok, útleírások lesznek benne közölve : a megjelent első fűzet Pulszky egyik legszebb munkáját »Mese a Csillagfiról és királyfiról« hozza, Garibaldi és III. Napoleon történetének regényes leírását, mely forma tekintetében is szépen kidolgozott munka, de érdekes azért is, mert Pulszky korunk e két nagy alakját személyesen ismervén, mint a példaszó mondja, hegedű szóban sok igazat mond. E munka Aigner kiadásában jelenik meg. A másik emlékiratot Ráth Mór adja ki »Eletemből« czím alatt Jókai Mórtól. Ez nem szigorúan vett emlékírat, hanem Jókai élményeinek egyes részleteit adja elő, melyekben ő vagy mint szemtanú, vagy mint cselekvő fél szerepelt. Ebben is váltakoznak az apróbb történetkék, öt fejezetre osztva olyan szétszórt hírlapi czikkek, melyek különböző lapokban jelentek meg s valóban megérdemlik, hogy így összegyűjtessenek. Mint történeti emlékek az író egyéniségénél fogva is becscsel bírnak, mint kisebb karczolatok, kiválóan érdekes olvasmányt nyújtanak s nem egy igazi inestermü van köztük, melyet a nagy