Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - SZILÁGYI SÁNDOR: Gindely: Waldstein während seines ersten Generalats 1625-1630. 632

TÖRTÉNETI IRODALOM. 635 ueliogy ellenségre bukkanjon, sőt miután szept. 30-án egy török csapattal összeütközött, visszavonult, s ettől fogva nemcsak ő, hanem az általa megvesztegetett Questenberg is minden áron a békét sürgették. De amint Waldstein Magyarországon folytatta a háborút az éppen nem volt kivételes dolog. Gindely arra a meggyőződésre jutott, hogy Waldsteinnak nem tartozott terveibe oly csapásokat mérni az ellenségre, hogy a háborút bevégezze: ellenkezőleg kerülte az összecsapásokat, a csatákat ritkán s kénytelenségből fogadta el — ellenkezőleg azt eszköznek tekintette, hogy vagyout, birodalmakat, uradalmakat szerezzen. Senkinek abban az időben megközelítőleg sem volt akkora serge, mint az övé — és semmi sereg fentartási költsége sem közelítette meg az övét : mind ezt számokkal kimutatja Grindely. Hátba még Tillyvel egyetértőleg folytatja az operatiót ? A háborúnak véget vethetett volna ennek Lutter am Barenberg melleti diadala után, ha attól nem tart hogy a béke gyors megkötése kielégítési igényeit nem teszi semmivé, s ilyen módon ő jövedelmének nevezetes részétől s hatalmától el nem esik. De bár soha sem engedelmeskedett senkinek s mindig azt tette, amit akart, hatalma mindig emelkedett ; ő rendelkezett az egész sereggel s a császár már parancsolni sem mert neki, ki »tényleg leköszönt a hadsereg feletti rendelkezési jogáról« — mondja Giudely. Pedig hát érezték és görnyedtek gazdálkodása súlya alatt : minden helység maga hordozta a táborozási és sereg fentartási költségeket — az ő tisztjei pedig négyszerte nagyobb zsoldot kaptak, mint a liga tisztjei ; tekintet nélkül, hogy fegyverrel hódoltattak meg, vagy neutralisok voltak, vagy éppen császár-pártiak terményekkel s pénzzel adóztak. A Gindely által felhozott részletek bámúlatba ejtik az embert. Ehhez járultak Waldstein tisztjeinek zsarolásai : az ezredesek hetenként 1000—2000, a kapitányok 400—200 tallért tettek zsebre. Költségeiket négyszeresen számították fel, az egész ezred zsoldját felírták a toborzás kezdetének napjától, a törzskarok összes költségeit egyidőben3—4 helységgel fizettették meg, s a nem fizetők házára katonákat küldtek. Katonái közül csak azokkal éreztette vaskezét, kik a hadi disciplina ellen vétettek: a zsarolókat nem büntette — akárhányszor igérte is meg a császárnak. De a császár a számtalan elébe jutott vádak, panaszok daczára sem tudta őtet nélkülözni. Mert őt, tartotta egyedül képesnek, hogy serget tartson fenn anélkül, hogy a fentartási költségekhez ő maga is járuljon. Oda jutott a dolog, hogy a császár csak kérhetett generalissimusától valamit, anélkül, hogy mindig meg is hallgattatott volna. Eggenberg és a gyóntató, kik meg voltak nyerve tőle, minden a császárhoz jutott panaszt ellen-