Századok – 1886
Könyvismertetések és bírálatok - SZILÁGYI SÁNDOR: Gindely: Waldstein während seines ersten Generalats 1625-1630. 632
634 TÖRTÉNETI IRODALOM. 634 talmazta őket, azaz 79 forintot (71 helyett) egy márkából, hanem 110 frtot, teliát 39 forinttal többet, mint a mennyire szerződtek. S még a mit így beszolgáltattak a császárnak, némely összeget abból is kétszer számoltak el. "Waldstein a hamis pénzzel jószágokat vett ; a kormány kifizette, legalább részben a confiscált jószágok terheit. S aztán 1623. dec. végén egy császári patens adatott ki, melylyel a hamis pénzek árfolyamát leszállította s ily módon egy csomó embernek, kinek vagyona tőkékben volt elhelyezve, jólétét egy csapással tönkretette. Ahogy Waldstein kezdte, úgy folytatta. Megengedett és megnemengedett útakon szaporítá vagyonát, ,s bámúlva olvassuk Gindelyben, hogy mi mindent nem gondolt ki. Átvette a császár tartozási kötelezettségeit tiszteknek, katonáknak, a confiscált jószágokon levő terheket, s hogy mindeniken nyerjen, a hópénzeket nem négy hetenként, hanem havonként fizette s így minden évben egy hónapi zsoldot nyert, cselédségét beírta a katonák közé s így császári zsoldon tartotta, 3—4 féle fizetést húzott egyszerre stb. ; de vagyonban, hatalomban, befolyásban mindig nőtt, anélkül, hogy feleletre vonták volna, mert a kormány tagjai vagy rettegtek hatalmas személyiségétől, vagy zsebében voltak, mint Eggenberg s »ajándékokat« kaptak tőle, mint a jezsuita Lamormain, a császár gyóntatója. Gyors és feltartózhatlan volt emelkedése, mígnem az összes császári hadak fővezérévé nem lett, oly utasítással, melyet ő nem tartott be, de a melyet számon kérni tőle nem mertek. Mint ilyen vezette már az 1626-iki magyarországi hadjáratot Bethlen Gábor és Mansfeld ellen, melyhez Gindely becses és érdekes adatokat szolgáltat. Bethlen 1626 tavaszán felszólította a dán királyt, hogy hadait a brandenburgi őrgrófságból vonja ki, s a császárt is felkérte, hogy támadást ez ország ellen ne intézzen. Már készülőben volt Mansfeld Magyarországra, hogy Bethlennel egyesüljön : dessaui megveretése után az őrgrófságon vonúlt át s juliusban útban volt Magyarország felé, hogy végrehajtsa az egyesülést Bethlennel, ki már egyengette az utat, hogy belépjen a protestáns coalitióba. Mansfeld bevonúlása Sziléziába meglepetés volt a bécsi udvarra nézve, mely azt várta, hogy Waldstein megveri, mielőtt oda érne. De Waldstein nem látott komolyan hozzá, hogy Mansfeldet feltartóztassa, ki mind elébb nyomúlt Magyarország felé s végre is hajtá egyesülését Bethlennel — daczára, hogy Waldstein a császárnak s Esterházynak írt leveleiben untalan ígérgette, hogy mind kettőt tönkreteszi. De nem tette meg, mert nem volt kedve a magyarországi hadjárathoz, miután ezredei koránt sem bírtak akkora létszámmal, mennyiről a császárnak írt, beszámolt s mennyiért zsoldot kapott - és nagyon vigyázva nyonmlt előre,