Századok – 1886

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink kincstáraiban 1

HAGYOMÁNYOS ŐSMAGYAR EMLÉKEK RÉGI NAGY CSALÁDAINK KINCSTÁRAIBAN. Tömérdek nagybecsű középkori műépítmény és műkincs pusztúlt el európaszerte a XVI. s méginkább a XVII-ik század liosszú harczaiban. Ezek nemcsak háborúk, hanem egyszersmind irgalmatlan dúlások, égetések, pusztítások valának, — barbármódra, öntudatosan, szántszándékkal, a fővezérek parancsszavára elkövetve, avagy ezek által szemethúnyva elkövetni engedve, a vad soldatesca kedvtöltésére, zsákmányszomja kielégítésére. S e tekintetben egyik nemzet sem vethet a másiknak szemére semmit. Ismeretes például, mivé tették a viruló nagy Németországot a harminczéves háború alatt a friedlandi herczegnek Batu khán tatáihordáival bátran versenyezhető Landsknecht-hadai, s ezek rettentő példamutatásai után a svéd és velők szövetséges német liga seregei. Mondhatnák azonban, hogy a németek azon időben még nem kissé nyersek voltak, kivált az évtizedekig húzódott embertelen hadjáratok közben elvadúlt katonarend. Jó ; hát nézzük a francziákat, a kétségtelenül míveltebbeket, finomabbakat ; nézzük a tudomány- és irodalompártoló nagy király, XIV. Lajos hadseregeit. Mily hajmaresztő, irgalmatlan dolgokat vittek végbe ezek, és pedig bevallott, pusztítási czélzattal, még majdnem félszázad múlva utána Wallenstein háborúinak, az áldott rajnai Pfalzban, Németország legvirágzóbb tartományában, — az 1689-iki év annalesei vér- és lángbetűkkel hirdetik. És hirdetik az általok akkor kegyetlen barbarizmussal feldúlt, lerontott műemlékek, paloták iszalaglepte romjai még ma is, két század elmúltán. Mikor az iszonyú jelszó : »brûler« kiadatott, — a szerencsétlen SZÁZADOK. 188G. I. FÜZET. 1