Századok – 1886

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Kik voltak elsők Budavárában az 1686-iki bevétel alkalmával? 579

Ш) NKMF.TIIY LAJOS. »Mi galauthai Esteras (Eszterházy) 1 Yd a római sz. birodalom herczege, Frakuó örökös grófja, Magyarország nádora, stb... bizonyítjuk és ezek által kijelentjük mindenkinek a kit illet: Miszerint Fiáth János ő felsége erdélyi udv. kancelláriájának tanácsosa és refereudarius titkára, a lefolyt években tartott török hadjáratokban eleintén mint százados kapitánya ő felsége győrvári őrsége egyik gyalog századának, utóbb midőn a budai táboAa, illetőleg annak bevételére indultatott, az egész győri generalatus gyalogságának őrnagya, oly hűen, állhatatosan és eredménydúsan fáradozott, hogy ő vala a magyarok közül első, aki 600 gyalogossal ágyú és puska golyók záporában, az ostromlott vár közelítő árkaiba helyezte magát. Másnap, midőn a török a várból kitört, vele bátran és hevesen megküzdött, úgy hogy miután a törökök közül temérdek levágatott, a többiek a várba visszaűzettek, övéinek kevés vesztesége mellett. S midőn Buda külső városa megrolianásának ideje megérkezett. annak falait átmászva, az ellenséget megtámadta, hozzájővén egyszersmind a német gyalogságnak zöme, isten segedelmével a város elfoglaltatott. Ezenkívül még számos más alkalommal magát harczias férfiúnak bizonyította. A hadjárat befejezése után Győr és Komárommegyékben az alispáni hivatalt viselvén, ő felségének hű és eredménydús szolgálatokat tett a most viselt hivatalban sem szűnvén meg magát hűnek tanúsítani. E végből ő Felségének, valamint a fenséges udvarnak és a minisztereknek, ő felsége kegyeinek megnyerésére őt eléggé érdemesnek ajánlhatom. Mindezekről adjuk ezen bizonyító és ajánló levelünket, neki és utódainak. Kelt, Austria főherczegi városában Bécsben. Anno Domini 1707. május 30-ikán. (P. h.) Eszterházy Pál s. k. Jeszenszky István s. k.« Podhraczky József először tett ezen okmányról említést »Eredeti két magyar krónika« czímű müvében (93. 1. jegyzet.) Utóbb ő az egész okmányt latin eredeti szöveggel megkapta eörményesi Fiáth Péter-tői a dunántúli kerület táblái ülnökétől, s azt közzétette a »Tudományos Gyüjtemény«-ben (1834. V. 38. 1.) Átvette tőle Ilaeufler József és közli »Buda-Pest« czímű müvében (110. 1.) valamint Némed/j »Die Belagerungen der Festung Ofen«(35. 1.) Az okmányhoz némely megjegyzéseim vannak. A benne előforduló kifejezés »Buda külső-városa (Exterior Urbs Budensis«) ellentétben van a belső-várossal, mely alatt a királyi várt kell érteni. A külső alatt pedig a palotán kivül, a hegyen levő városrészt, nem pedig a hegy alattievőt, mely mindig alsó-városnak neveztetett. Fiáth hőstette e szerint nem az alsóvárosnak jun. 24-ikén, hanem a várnak bevételénél történt és pedig annak megvívásánál sept. 2-ikán. Eszterházy nádor általánosságban beszél a várnak bevételéről,