Századok – 1886

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Kik voltak elsők Budavárában az 1686-iki bevétel alkalmával? 579

KIK VOLTAK ELSŐK BUDAVÁRÁBAN. 581 azért aimak általános bevételét kell érteni, mely sept. 2-ikán történt, mert különben lia nem ezen roham alkalmával történik Fiáth hőstette, azt a datum meghatározásával is kellett volna praecisirozuia, nehogy az egyetemes roham és végleges bevétel alkalmával történtnek tartassék. Támogatja állításomat a visszafoglalás utáni időben átalánosan ismert tény, hogy a végső roham alkalmával győri hajdú tűzte ki első a zászlót a várnak harmadik tornyán. E tényt felemlíti Wagner Ferencz, I. Lipót király életírója (I. 705.) Tőle átvette Katona István hazánk legjelesebb történésze, (Hist. Grit. XXXV. 260.) s számos hazai történetíró. Fiáth, a győri hajdúk őrnagya volt. Világos tehát, hogy a főroham alkalmával, mely a várnak északi oldalán, nem távol az észak-nyugati sarkköröndtől történt, eörményesi Fiáth János őrnagy volt az első 600 győri hajdúval, ki a várba behatolt, és ezek egyike tűzte ki a magyar zászlót a várfalnak egyik tornyára. Eörményesi Fiáth János életadatai meg vannak örökítve a felette 1727-ben január 19-iki tartott gyászbeszédben, mely nyomtatásban is megjelent ily czímmel »Pályafutásnak tára« Belőle merítette Nagy Iván is, a »Magyarország családai« czímű müvében, (IV. 1 f. 1.) róla közlött adatokat. A második hős kit fel kell említenünk : it a m о с s a h á z y Endre. Ennek hőstettét ugyan nem bírjuk okmányilag megörökítve, hanem bírunk számos egyidejű hiteles feljegyzést, melyekből hőstette kétségtelenné válik. A feljegyzéseket időrendben sorolom fel. Az első, kit felemlíthetek, Mösch Lukács a kegyesrendüek privigyei házának tagja. О 1685. junius 25-ikéii hagyta el a rendházat, és Pálffy Károly grófhoz ment házi pap minőségben, kivel együtt résztvett Budavár megvívásában, melyhez tetemesen hozzájárult kiváló mérnöki ismeretei által. 1686-ban oktober 1-én ismét haza érkezett, otthon elbeszélte Budavár alatt tapasztalt élményeit s elmondotta, hogy a várba Ramocsaházy magyar katona jutott be először. Ot a török elfogta és mivel a többiek tőle elmaradtak felakasztotta, hanem kellő időben még övéi utánna érkezve a fáról levágták és ismét felélesztették. A fővezéreknek bemutatva, századosnak neveztetett, s Budán lakházat kapott.« Mindezek a kegyesrendüek tartománya történetében (63 1.) feljegyeztettek, a hová Katsor Kcresztély rendtag, pesti fi, a következő megjegyzést csatolta: »1749. május havában magam láttam és megtapogattam a fatörzsöt.« (u. o.) Ezen feljegyzés egymaga, így amint van, nem elegendőleg érthető, de a következők által érthetőbbé lesz, míg berekesztésül majd saját észrevételeimet is melléklendőm. 4,0*