Századok – 1886
Tárcza - Irodalmi szemle - 545
TÁRCZA. 547 lalkozík. A felfogás mindenesetre eredeti, s ha a kérdést ezzel eldöntöttnek nem is tekinthetjük, annyit méltán igényelhet, hogy a székely kérdés tanulmányozói figyelmükre méltassák s hozzá szóljauak. Örvendeni fogunk, ha a nagyérdekü kérdés megoldását csak valamennyire is előbbre vitte, s érdeklődéssel várjuk Hunfalvy és Szabó Károly véleményét. — Az ALMOSMONi>A-ról csinos kis mythologiai tanulmányt írt Nagy (réza, a mely először a »Székely Nemzet« tárczájában, majd mint különnyomat jelent meg. Bemutatja az ismeretes mondát Emese álmáról s Almos származásáról a Névtelen jegyző elbeszélése nyomán, s aztán fejtegeti annak mythologiai értelmét s abból indulván ki, — amit a modern mythologia az összehasonlító nyelvészet segélyével kimutatott — hogy minden mythikus alak eredetileg valamely természeti tüneményt jelentett : gazdag összehasonlító nyelvészeti apparatussal szellemesen fejtegeti, hogy Almos (s a név régibb alakja Szálmus) fényt, ragyogást, tündöklést jelentett s a nap egyik elavult neve a régi magyar nyelvben. Álmos születése : a nap születése, s az Álmos monda egy я naphoz intézett hymnus fennmaradt, de már nem értett sorainak históriai elemekkel történt összeolvadása. »A KOLOZSVÁRI ÖTVES LEGÉNYEK STRIKEJA 1573-JIANÉS 157 6-B AN « cz. Deák Farkas akadémiai székfoglaló értekezése megjelent. Az ebben tárgyalt 1573-ikimunkasziinet oka az volt,hogy a szebeni ötvösök elhatározták, hogy magyar születésű legényt mülielyükben nem alkalmaznak, inast fel nem vesznek ; kívánták azért a kolozsvári ötvös legények, hogy mestereik hasonló végzést hozzanak a szászok ellen. A mesterek lecsendesítették a legényeket, hogy törvényes úton fogják sérelmeiket orvosolni. Megkezdődött a per a kolozsvári és szebeni ötvösök között, a mely Báthory Kristóf fejedelemsége kezdetén kiegyezéssel végződött. A második (1576-iki) munkaszünet csekély okból keletkezett, az ötvös legények reggelit követeltek, s más apróbb sérelmek orvoslását. A melyből szintén per keletkezett s végül szigorúbb czéhszabályok életbeléptetése. — Ezek történetét vázolja Deák Farkas értekezésében (53 1.) — ARECSKEREKI VÁRRÓLSzentkláray Jenő történeti értekezést írt,mely az akadémiai értekezések között jelent meg. A vár ama magaslaton állott, melyen manapság a vármegye épületei állanak. Mikor épült a vár ? először is azt a kérdést igyekszik tisztába hozni, s arra a következtetésre jut, hogy »nem lehet és nem szabad a Becskereken fennállott régi vár keletkezését a NVI. század harmadik évtizedénél előbbre tennünk«. És bár maga mondja, hogy combinatiókból s leginkább csak negativ adatokból következtethetünk, nem haboz kimondani, hogy »Nem foroghat fenn tehát immár kétség az iránt, hog)' a nagybecskereki várat Zápolya János építteté 1527—28-ban«. Ezentúl Becskerek nevezetes szerepet játszott, s különféle diplomatiai alkudozásban szerepel a magyar királyok, erdélyi fejedelmek s a török között, mert mint nevezetes végvár, ép ott feküdt, a hol a három határ időnként összeszögellett. János király halála után özvegye Izabella öröklé Becskereket. Ferdinánd is erősen vágyott reá s
