Századok – 1886

Értekezések - HUNFALFY PÁL: Az oláh káté 474

I ' ' " AZ OLÁH KÁTÉ. 483 is megengedi, melyet, a heidelbergai káté szinte megtilt. Akatholika egyházat azonban az a »perversissimus« káté sehol sem támadja meg, mert sehol egy szóval sincs kiemelve az ellenkezés, mely a reformált és a katholika egyház között megvan. Ennél azonban sokkal nyomósabb kérdés az : mi bátoríthatta Rákócziékat ezen káté szerzésére s az oláhok egyházi hitének reformálására a kiadott káté által? A XVII. századbeli szellemet kész hajlandóság jellemezi, erőszakkal kényszeríteni az alattvalót vallása elhagyására s az uralkodóénak elfogadására ; de az alatt­való vallásának reformálására Rákóczi nem láthatott példát egész Európában. Ezen igazán nyomós kérdésre az oláhok állapotja adja meg a választ, mely állapotot rendesen a mai körülményekből képzelünk, tehát rosszul képzeljük azt. A XVI. század elején, midőn a reformatio — akárhogy dicsérjük vagy szidjuk is most — Erdélyt is megjárta és megnyerte, az oláhok elhagyatott állapota indítá meg a hitbuzgó embereket. A közmondás szerint »Brassónál vége a miatyánknak« (bei Kron­stadt hört das Vaterunser auf), az az Moldvában és Oláhországban ' nincs vallásos tudomány. Ez hát az erdélyi oláhoknál még kevésbé vala található. A reformatio föllelkesíté az embereket, s a mint helyesen vagy helytelenül felfogják vala, az isten országának ter­jesztésére a földön legnagyobb áldozatokra is készek voltak. Kere­sésnek tehát útat-módot az oláhok elméjére is hatni. A népet tömegestül a német vagy a magyar nyelvre reábirni lehetetlen volt, még a pópákat, kik alig tudják vala a szlovén írást olvasni, (mert könyvnyomtatást a XVI. században az egész keleti egyház még nem ismert) sem lehetett akár német akár magyar könyvek által a nép tanítóivá tenni. Oláh könyvek szerzése és kiadása lőn az erdélyi protestánsoknak első és fő gondja. Erdélyaben nyomttatának tehát a legelső oláh könyvecskék és könyvek. Valóban megindító р. o. Hirschel Lukács, brassói főbírónak fáradozása egy valamire való vallásos könyvnek megtalálására, míg hosszas keresgélés után az oláhországi metropolitánál, Serafimnál, az evangeliomok magyará­zatát találta meg. »Ezt a jeles könyvet sok könyörgéssel raegnye­rém О Szentségétől, úgymond, a min én és az erdélyi vladika (oláh püspök) nagyon megörültünk. Mindnyájok óhajtására és Serafim beleegyezésével is Kores diakónusnak, ki tudós ember

Next

/
Thumbnails
Contents