Századok – 1886

Értekezések - HUNFALFY PÁL: Az oláh káté 474

484 HI;NFAT.VY PÁL. abban a dologban, adám által, a ki a brassói bolgár (skai) egyház papjainak, Jane és Michai-nak, segítségével a szerb nyelvből az oláhra fordította. Képecskékkel is láttatám el, nem kímélvén semmi költéget, s a könyv a háromságos istennek dicsőségére, a keresztény nép oktatására kinyomatott.*) Nem akarom elmondani, a mit másutt már ismételve az oláh irodalom keletkezéséről elmondtam, de itt azt hozom elő, hogy a keleti egyház tanainak megtanítására semmiféle rövid útmutatás nem vala. Luther és a helvécziaiak mindjárt kátékat adának ki a papok és a köznép számára ; az ünnepélyesen és országúi bemutatott hitvallások a dogmákat fejezék ki. A katholika egyház is a tridenti zsinaton a hitvallást formulázta, Canisius pedig egy kátét írt, mely általános helyeslésre talált, s melyet Telegdi Miklós magyarra fordíta, Oláh Miklós esztergomi érsek pedig 1562-ben Bécsben kiadata. A keleti egyháznak se formulázott hitvallása, se kátéja nem volt egész a XVII. század első negyedéig. Ha ott is káté-féle talál vala lenni, azt bizony az erdélyiek, de legelőbb is a szászok lefordíttatták volna az oláhok számára. A keleti egyház a florenczi zsinat óta, mely az uniót a római egyházzal kimondotta volt, még jobban elzárkózott a latinos nyugattól, mint az előbbi századokban. A velenczeiek uralkodása azonban a görög szigeteken a római egyháznak is helyet birt szerezni ; legalább útat nyitott a latin tudománynak a görögök közé. A Kréta szigetén született Lukaris Kyrill, Velenczében és Paduában tanulván, megismerkedék a nyugat tudományával. Azért őt az alexandriai pátriárka, Meletiös, Litvániába küldé 1596-ban segítségül az ottani keleti egyháznak, melyet a jezsuiták az unióra bírnak vala. Bettenetes vagy IV. Iván, orosz czár, tudniillik szerencsétlen háborút viselvén a lengyelekkel, egy kedvező béke megnyerésére a római pápát kéré föl közbejárójának. Ez a végett az ügyes Possevinus Antal jezsuitát 1584-ben küldé Moszkvába, ez alkalmat az unió létesítésére is fel akarván használni. A békekötés kedvezőtlenül ütvén ki az oroszokra nézve, Iván minden közeledést Rómához megsziintete. *) Lásd : Die Rumänen und ihre Ansprüche, von P. Nunfalvv. Wien u. Teschen, 1883. Seite 238. 239.