Századok – 1886
Értekezések - HUNFALFY PÁL: Az oláh káté 474
478 HUNFAIJVY PAL. éljünk, akár haljunk, az úréi vagyunk. - Mind egy kérdésben és feleletben adván elő. A második kérdés a magyarban úgy szól : Hány dolgokat kell tudnod, hogy ezzel a vigasztalással boldogúl lehessen életed és halálod ? Az oláh utánozás éppen így szól : »Hány dolgot kell tudnod élvén ezen vigasztalással, hogy boldog légy életedben és halálodban« (kate lukruri trebuiesce se sßii tu, viecuindu ku aceasta mangaiare kumu se fii fer ici tu in viaca-ta si in moarte ta). S a felelet : Három. Tehát : I. Despre nevoia omului = az embernek nyavalyásságáról, II. despre rescnmparare omului — az emberek megszabadulásáról, III. despre mule,amire omului izbavitu dintru nevoia lui, ku karé se cene lui dumnezeu, szószószerint = szabadított embernek háladatosságáről, melvlyel tartozik (ku kare se cene) istennek. A. 23. kérdés és felelet: Az apostoli hitnek formájáról. A kérdés ez : Melyik az apostoli hitnek formája ? Hiszek egy istenben, mindenható atyában, mennynek és földnek teremtőjében, stb. Az oláh utánozás 12-dik kérdése: Kare iaste kredinca apostoliloru ? Krezu int,' unulu dumnezeu in tatalu a totu puterniculu, ladin ma sem hiszen magáról. Sőt akkor Oláh- és Moldova-országban csak a rabszolga-parasztot nevezik vala rovtán-nak ; a boér, mesgyés stb. lakos perbe fogta volna azt, ki őt románnak, azaz parasztnak merte volna szidni. Továbbá 1746-ig, tehát még 1642 után egy egész századdal, senki sem tudta, hogy itt a magyarok hatalmas roinan birodalmakra találtak, a melyeket alig-alig bírtak legyőzni. Ha addig olyatén származásúnak tartották is az oláhságot, minőnek az olaszt, a francziát, a spanyolt stb., abból egyebet, mint éppen a származást, következtetni nem lehet vala. De 1746-ban a Scriptores rerum Hungaricarum első kötetében az Anonymus regis Belae nótárius jelenék meg, s a világ, t. i. az okoskodó világ, meglepeték az új fölfedezés által. Hogy mikép lappanghattak ezek az oláh birodalmak a kortársak, Arnulf császár és király, Svatopluk morvái, Simeon bolgár fejedelmek előtt, senki sem tudja vala. Bezzeg megfejték a múlt század végén és e század első negyedében Sinkai és Major, azt mutogatván meg, hogy az irigy nemzetek meglopták a román nemzetet, s ennek dicső tetteit magoknak tulajdonították, s azt bizonyítgatván, hogy az európai tudomány nem érti a históriai forrásokat. A magyar historia-írás, belé szeretvén az Anonymus meséibe, napszámosúl álla be Sinkaihoz és Majorhoz. Azóta bitorló a magyar, igaz jogos birtokos pedig az oláh. — Így csinálódott a história, s lett az irredenta.