Századok – 1886

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32

RftrrSÈNYI GRÓF Т.ТКТГ LÁSZLÓ. 39 Л most elmondottakkal felelhetünk egyszersmind Wagner ellenvetésére is. A mi következtetésének végeredményét illeti s a mit ő hona tide hisz, hogy a költő természetes és törvényes gyermeke volt Listi Ferencz és Gyulaffi Máriának mi is teljesen egyetértünk vele, ámde ezzel összefér Ivornéli állítása, hogy Lászlófi Györgyöt adoptálták, adoptálták pedig a mint érveléseinkhői is kétségtelennek látszik Listi László lefejeztetése után. 2) Abból pedig, mire Wagner a fősúlyt fekteti, hogy t. i. Listi Ferencz 1650 (sőt mint Kemény bebizonyítja 1636-ban) már meghalt, míg a másik ágon lévő János 1675 körűi életben van, még nem következik szükségképpen, hogy Lászlófi György adoptálása *) Geimit deinde Francisco Susanna filium Ladislaum, tametsi non modo nullius frugis sed flagitiosum etiam hominem. Wagner Collect, famil. decas III. pag. 61. 2) Miskoltzy már említett közleménj'e megerősíti állításunkat. Listi Ferencz és Gyulaffi Zsuzsanna — mondja az idézett helyen »szerelmüknek egyetlen gyümölcsét láthatták a szerencsétlen Lászlóban) (itt elmondja ennek lefejeztetését). .. Gyulaffi Zsuzsanna túlélvén fia szerencsétlenségét, Lászlófi Györgyöt, hogy a Listi nemzetségnek neve ki ne haljon, fiává fogadta felséges engedelemmel.« Miskoltzy nem mondja, hol szerezte értesüléseit, s úgy látszik arról sincs tudomása, hogy Listi László a XYII-ik században költő volt, Mindazáltal idézett közleménye, bárha nincs is tudományos czélból, tudományos apparatussal írva, némi fényt derít a homályos zűrzavarba s valóban csodálni lehet, hogy Toldy és más ivóink teljesen figyelmen kivül hagyták. Kivételt csak Nagy Iván képez, ki »Magyarország családai« ez müvének VII. kötetében Miskoltzy nyomán indulva, figyelmeztet bennünket, hogy tévedés van a két Listi között s ő is megkülönbözteti a törvényes születésit Listi Lászlót, az adoptált Lászlófi Györgytől, mondván, hogy »Listi Ferencznek fogadott fia Lászlófi György az a.doptatio és László lefejeztetése után Listi László nevet vett föl és mint egy mohácsi veszedelemről írt Magyar Mars szerzője, a magyar irodalomtörténetben, maradandó nevet vívott ki. Utóbb ellene szintén borzasztó vádak emeltetvén, (hatalmaskodás, rablás, álpénzverés, erőszaktétel, gyilkosság) úgy látszik 1679-ben börtönben halt meg.« íme, mily megfoghatta» következetlenség, i Tiszen, ha Lászlófi Györgyöt a törvényes születésű Listi lefejeztetése után, tehát 1662 körül adoptálták, miként írhatta, Listi László nép alatt 1653 ban megjelent müveit? Abban is téved Nagy Iván, hogy Lászlófi ellen emeltettek az említett borzasztó vádak, alig találja meg a helyes útat, már is elveszti a nyomot, tényeket és személyeket zavar össze.