Századok – 1886

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32

40 KOMÁROMY ANDRÁS. merő koholmány. Nem, először, mert az említett Lászlófit Gyulaffi Zsuzsánna férje halála után adoptálta, és nem másodszor, mert Listi Jánosnak b. Berényi Borbálával való házassága gyermektelen volt s így a Listi nemzetség igen közel állott a végenyészethez. Erre nézve tehát Kornéli nem tévedett, legfeljebb a kifejezésben nem volt egészen correct, midőn Listi Eerenczet mondá családja végső sarjának, de tévedett igen is akkor, midőn állította, hogy Listi Ferencznek Gyulaffi Zsuzsánnától gyermeke nem származott. Ezen a hamis nyomon indult meg Kemény s jutott hamis következtetésekre. Wagner ebben sokkal szerencsésebb volt, alaptalan föltevésből indulva ki, egész véletlenül helyes következtetésekre bukkant. De felelhetünk ezúttal Kemény többi érvelésére is, nevezetesen pedig arra, hogy Lászlófi adoptálása 1632 előtt, tehát Listi Ferencz életében történt volna. Ugyanazon okok, miket eddigelé az általa mondottak ellenében fölhoztunk, döntenek a jelen esetben is. Mert, ha már egyszer tudjuk, hogy Listi László természetes és törvényes gyermeke volt Gyulaffi Máriának, önkényt következik, hogy Lászlófit 1662 előtt nem adoptálták. Nagyon meggondolatlanúl járt el tehát gr. Kemény József, midőn a Kornéli tudósításában előfordúlt 1679 évszámot nyomdahibának declarálta, mert voltaképen ezen fordúlt' meg az egész dolog. Pedig hát az istenadta Lászlófi György, mint adoptált Listi, egész nyugodt lelkiismerettel meghalhatott börtönében 1679-ben is, anélkül, hogy ezen tette által a költő Listi előjogait legkevésbbé sértette volna. Még csak egy megjegyzésem van hátra. Kemény József, s utána Toldy, nemkülönben Nagy Iván, Lászlófi Györgyöt még a leereszt nevétől is kegyetlenül meg akarják fosztani, ^eáfogván, hogy az adoptálás után Listi László nevet vett föl. Én elhiszem, hogy a kép, úgy jobban bele illik az általuk faragott keretbe, de föl nem bírom fogni, mi oka lehetett a jámbornak, meg nem elégedni tisztes György nevével? Yagy talán Gyulaffi Zsuzsánna óhajtása volt ez ? Alig hiszem. Ha László fiában kedves halottját siratta volna, ki minden jó lélek igaz fájdalmára költözött el a földről, még csak tudnám érteni, de László úr nem hagyott maga után ily kegyeletes emlékeket s a szomorodott szívű anyának nem szolgálhatott örömére, névben is fölújítani szégyenteljes halállal kimúlt fiának gyászos emlékezetét. Nem akarjuk túlbecsülni jelen fejtegetésünk értékét, mert szentül hiszszük. hogy ezen eredményt rajtunk kivűl akárki elérhette volna, sőt szükségképen el kell vala érnie, ha kissé körül-