Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - DEMKÓ KÁLMÁN: Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 1526-1715. 169

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. dékok, katonaság ellátása, közmunka, védelmi intézkedések, hadi sarcz, az esztergomi érsekeknek fizetett díjak, u. m. bányavám, census, pactáták, rendkívüli kiadások szerepelnek. A bevételek közt a bánya, mezőgazdaság, italmérés, fogyasztási adó, helypénz, mérőház, malom, fürdőház, mészárszék, fehérítő helyek, díjak és illetékek, bírságpénzek, caducitás czímek alatt befolyt jövedelmek helyes kezelésére mutat, hogy 9 évről (1555-1621-iki évek közé eső időből) kimutatott mérlegben 8 év tüntet fel fölösleget. A bevételek és kiadások rovatainak különféle, számokban kifejezett tételei általános nemzetgazdasági becset adnak a 29 oldalra terjedő, nagy gonddal dolgozott részletnek. XI. fejezet: »Egyházi élet« a reformatio behozatalával s a felekezeti villongásoknak Rozsnyóra vonatkozó részleteivel foglalkozva, becses adatokat közöl a gömöri ev. egyházkerület alakúlása és történetéről, az ellenreformatióról, mint a város jogainak hanyatlását okozó főtényezőről. XII. fej e z et : »Közoktatás.« A XVI. század népoktatásának, az u. alumneumi oktatásnak szomorú állapotát élénken festi, majd a XVII. századnak a közoktatásnak magasabb színvonalra emelését czélozó törekvését s az ellenreformatiónak e részben szerzett érdemeit elismerésre méltó pártatlansággal tárgyalja, sok adattal járúlva az iskoláztatás történetéhez. XIII. fejezet: »A török iga« alatt átélt nyomorúságokat írja le. XIV. fejezet: » Л kisvárosi lakosság erkölcsi és műveltségi állapota« az előbbiekben erre vonatkozólag szétszórtan felhozott adatokat foglalja össze. A »Függelék«-ben 57 db okmány és levél másolatát közli. Két kép : Rozsnyó а XVIII. század végén és a jezsuiták számára épült templom Rozsnyó piaczán, és két levélnek hasonmása: Bornemissza János füleki hadnagyé 1594-ből és Szelepcsényi Györgyé 1672-ből emelik a csinosan kiállított könyv díszét. A műnek vázlata tanúskodik a tartalom változatos gazdagságáról. Mint minden úttörő munkánál, úgy itt is nagy nehézségekbe ütközött a szerző ; mert az előző irodalomban jóformán semmi támasza nem lévén, minden anyagot magának kellett összegyűjtenie. És ezen feladatának lelkiismeretesen megfelelt. Figyelmét kiterjesztette a városi közélet minden ágára, mindenikről uagyérdekű, sőt becses adatokat hoz fel s egészben véve a kis városok XVI. és XVII. századbeli életének hű körvonalait nyújtja, oly keretet ad, melyet a hazai régi német városok monographusai nagy haszonnal fognak értékesíthetni. Napjainkban, midőn már felismertük a munka becsét és a munkás középosztálynak politikai fontosságát, egyáltalában nem lehet közönyös a kérdés : hogyau élt hajdan a városi polgárság? mi okozta a városaink közéletében napjainkban általánosan mutatkozó hanyatlást s miért