Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - VÁROSSY GYULA: Dedek Crescens: A magyarországi főpapnevezések történetének vázlata 1000-1526. 173

TÖT! TÉNETI 1RO D ALOM. 173 pusztúl a szabad verseny mellett a kis iparos osztálynak anyagi jóléte? A múlt századok »polgári« intézményeinek s azon tényezőknek, melyek városaink iparának és kereskedelmének egykori virágzását felidézték, alapos ismeretéből talán némi tanúiságokat vonhatunk le. Mikuliknak műve első történeti irodalmunkban, mely a »polgári« élet minden ágára kiterjeszkedik s ba egyes rajzai a mű czíméhez mérten csak vázlatok, ez egyedül annak tulajdonítandó, bogy egyes embernek, különösen kisebb vidéki városban alig lebet bővebb anyagot gyűjtenie egy oly műhöz, melynek minden fejezete megérdemelné a külön kötetben való kidolgozást. Reméljük, hogy a »Magyar kisvárosi élet« buzgó és avatott írójának akadnak követői s ha csak néhányan tesznek még a Mikulikéhoz hasonló jó szolgálatot történetírásunknak, a városi polgárok életviszonyainak, politikai és közművelődési hatásuknak teljes képéhez együtt lesz az anyag. Melegen ajánljuk az alapos tanúlmánynyal, szépen írott müvet történelmünk összes barátainak figyelmébe. DR. DEMKÓ KÁLMÁN. A magyarországi, főpap nevezések történelmének vázlata 1000—1526. Egyháztörténelmi tanúlmány. Irta Dedelc Crescens Lajos. Budapest, 1885. 8-adr. 104. I. Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom előrebocsátani, hogy én ezen műnek ismertetésére csupán e folyóirat nagyérdemű szerkesztőjének egyenes felhívása következtében vállalkoztam. A munka figyelmes elolvasása, sőt mondhatom, tanúlmányozása közben azon meggyőződésre jutottam, hogy annak szerzőjében kiváló tehetségű, választott tárgyáért lelkesülő, ékes magyarsággal író fiatal erőt bírunk, kire a magyar egyháztörténelem terén igen szép jövő vár ; de mászrészt lehetetlen volt némi sajnálkozást nem éreznem a fölött, hogy ifjú szerzőnk mindjárt első kísérletül egy ily nehéz kérdés fejtegetésébe fogott, melyet adatok hiányában eddig veterán íróink sem tudtak végleg eldönteni. Ámde fiatal szerzőnknek, mint látszik, a már ismert források sem állottak teljes számban rendelkezésére ; mert adatait többnyire második, harmadik kézből veszi, mi nem csekély mértékben csökkenti ítéletének függetlenségét, inductioinak teljes voltát, deductioinak döntő erejét, egy szóval, művének tudományos értékét, melyre egyébkint méltán igényt tarthatna. A mű bevallott czélja a magyar királyok főkegyúri jogának, amint az különösen a püspökök kinevezésében nyilvám'xl, eredetét,