Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - DEMKÓ KÁLMÁN: Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 1526-1715. 169

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szóval alig van kérdés vagy tárgy a XIV. és ХУ. század történetében, melyre nézve e könyv felvilágosítással ne szolgálna és így bálával adózhatunk a magyar tudós .akadémia tört. bizottságának, hogy ezen történeti emlékek fontosságát felismerte és kiadását elhatározta, a mint elismeréssel tartozunk Fejérpataky Lászlónak is, hogy a fáradságos munkára, melylyel e gyűjtemény rendezése és közlése járt, szívesen vállalkozott és feladatát oly ügyesen oldotta meg. Vajha a jó példa, melyet a magyar tudós akadémia tört. bizottsága e gyűjtemény közrebocsátásával mutatott, mielőbb követőkre találna és vajha ezen és más városok többi számadáskönyvei is hovaelőbb így közkézen forognának, akkor könnyű lesz a magyarok történetét (mai értelemben) megírni. MIKULIK JÓZSEF. Magyar kisvárosi élet 1526—1715. Történeti tanulmány irta és lciadta Mikulik József. Képeklel és hasonmásokkal. Rozsnyó 1885. Kovács Mihály könyvnyomdája. 8-rét. 295 old. ára 2 frt. 50 kr. Történelmünknek egy egészen elhanyagolt ágát kezdi művelni' a szerző fent közölt czímü művében. Az alkotmány sánczain századokon kívül állott »népet« keresi föl, erkölcsi igazságot szolgáltatva azon osztálynak, mely elnyomatva, egész csendben dolgozott a hon területén s ez által éppen oly érdemeket szerzett magának, mint a kardot viselő nemesség, mely az összes politikai jogok élvezetében kizárólagos sajátjának tekinté a hazát. Történetírásunk sokáig aristocraticus jellegű volt. Még a polgári közép osztálynak viselt dolgait, a nemzetgazdászatra és a közművelődésre gyakorolt hatását sem méltatták figyelemre íróink ; mert a kézimunka lealázónak, szabad emberhez méltatlan foglalkozásnak tekintetett, hogyan juthatott volna hely a munkás osztálynak a fejedelmek és főurak tetteit dicsőítő pantheonban ? Rozsnyó város múltjáról írva egy félig szabad, félig jobbágy, félig polgárias, félig »paraszt« városnak XVI. és XVII. századbeli viszontagságait s munkás lakóinak összes viszonyait 14 fejezetben tárgyalja az előttünk fekvő munka. I. fejezet: »Rozsnyó fekvése, batára,nevezetesebb épületei« a város templomai és középületei keletkezéséről nyújt rövid adatokat. II. fej ezet: »Lakosság, nemzetiségi viszonyok.« A nagyobb városoknak a kisebbekre gyakorolt hatását észleljük e művelődéstörténeti szempontból érdekes részletben, Rozsnyón feltaláljuk a nagyobb sz. kir. városokban uralkodott szokásokat. A nemes emberek csak a XVII. század közepén juthatnak be lakosúi a városba, melyben SZÁZADOK. 1886. II. FÜZET. 12