Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - DEMKÓ KÁLMÁN: Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 1526-1715. 169

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. uralkodó a német »nemzet«, mely ellen a magyarnak sokáig kelle küzdenie, míg egyenlő jogokra tett szert. Habár hosszabb küzdelem árán, megmagyarosodott Rozsnyó, mit leginkább magyar földesurainak, az esztergomi érsekeknek lehet tulajdonítani. 1291-ben került a város az érsekség birtokába, virágzó bányászata miatt némi jogokat nyert s kiemelkedett a jobbágyi helyzetből. Bányászatának hanyatlásával hanyatlott a lakosság jogköre s a XVII. század második felében összes kiváltságai elvesztek. III. fej e z e t : »A városi polgárság foglalkozása.« AJ Őstermelés : Legelső sorban a bányászattal foglalkozik, érdekesen ismertetve a Rozsnyó határában folyt bányamüvelés virágzása és hanyatlásának okait, sok új adattal járúlva a magyar bányászat történetéhez. Tovább az erdészeti, halászati, vadászati szabályok, a kertmüvelés, sáfrán és komlótermelés, méhtenyésztés, serfőzés és méhser készítés előmozdítását, a földművelést és állattenyésztést gátoló intézkedések, a haltenyésztés előmozdítására szolgáló mesterséges tavak, végre a napszámos munkások bérének összeállítása 1555—1703-ig következik. B) Az ipar rovata alatta bányákból nyert érezek feldolgozását, különösen a Rozsnyón és környékén űzött vas és aezél ipart ismerteti. A czéhek Rozsnyón leginkább a XVII. században keletkeztek; számuk a század folyamán 28-ra szaporodott. Az egész részlet, de különösen az egyes czéhek munkajogosúltságát leíró * szabályok általánosabb ipartörténeti becscsel bírnak. Tanúlságúl szolgálhatna azon régi jó szokás, hogy a legszebb és legdrágább ajándékokúi szolgáló czikkeket a városok rendesen kebelükbeli mesterekkel készíttették. C) Kereskedés : Rozsnyó polgárainak Lengyelországgal, Sziléziával, a török zsidókkal, bécsi kalmárokkal s a felső magyarországi városokkal folytatott élénk kereskedelmi összeköttetését tárgyalva egyes árúk árának felsorolása által nemzetgazdászati értéket nyer. Az egész fejezet élénk előadásával azon benyomást teszi ránk, hogy a kereseti ágak sokszorossága mellett az általános jólét nagyobb volt, mint napjainkban. Ez különben városainkban az ismertetett korban általánosan úgy volt. IV. fejezet: »Rozsnyó kiváltságai és viszonya az esztergomi érsekhez.« A XVI. századon át Rozsnyó az esztergomi érsekek pártfogása mellett a sz. kir. városokkal egyenlő jogokat élvezett, 1608-ban nem vétetvén fel a sz. kir. városok közé, a megye mindinkább beleavatkozik ügyeibe s az érsekek többé nem patronusként, hanem földesurakként viselik magukat irányában, a censust tetszésük szerint emelik, a közigazgatást és törvénykezést önhatalmúlag rendezik, végre 1656-ban Lippay György egyszerű jobbágy községnek tekinti, utódai pedig az addig ajándék czímén fizetett censust jobbágyi kötelezettséggé változtatták át. V. f e j e z e t : » A polgárság szervezete.« A közgyűlés democraticus szervezetű a nagyobb