Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - MIKULIK JÓZSEF (†): Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei 163

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. évből (193. 1.), mely szabályzat a vászookészítést, beszolgáltatást és elárúsítást tárgyazó több vaskos jegyzék kapcsán (193—206.1. 1424-ből, 254—263. 1. 1427-ből és 280—286. 1. 1428-ból) nemcsak a vászonneműek akkori fajait tűnteti föl, hanem a nők szorgalmáról is tanúskodik, kik akkor ezen iparággal roppant nagy számban foglalkoztak és a különféle nemű, színű és finomságú gyolcsot mesés mennyiségben szolgáltatták be elárúsítás végett a városnak. Említésre méltó, hogy mindezen számadásokban a legkülönfélébb pénznemek vegyesen, együtt és egyszerre fordulnak elő, mi kétségkívül jele annak, hogy hazánk városi polgársága a szomszéd államok polgáraival élénk kereskedelmi összeköttetésben állott. Akit tehát az 1350—1450. évben dívott pénznemek, pénzértékek és pénzlábak érdekelnek, ezen tárgyakról a szóban lévő műből teljes tájékozást és alapos értesülést meríthet és pedig annyival inkább, mert sok helyütt a számadás egyszerre több pénznemben történt. Ugyanazt mondhatni az akkori idők adóviszonyairól is, amennyiben e számadások közt nemcsak az adók mennyiségét és minőségét feltűntető teljes (egyénenkénti) lajstromokat találunk, hanem sok helyen még a kivetés, behajtás, elszámolás és beszállítás módjáról is kimerítő adatok állanak rendelkezésünkre. A tized különböző nemeit, mennyiségét és beszedési módját szintén ezen számadásokból lehet megismerni. Szabad királyi városokról lévén szó, egyszersmind azon viszonyt is megismerjük ezen számadásokból, melyben e városok a királyhoz és a tárnokmesterhez állottak, E részben mindenik számadás érdekesnél-érdekesebb adatokban bővelkedik, de különösen a Zsigmond király és Ernő berezeg megvendégeléséről szóló 1410. évi pozsonyi »konyha.jegyzékek« (41—51. 1.) kötik le figyelmünket, melyek az 1419. évivel együtt (51 — 59. 1.) a lehető legrészletesebben (néhol még az árak pontos megjelölésével is) elmondják : miből állott a magas vendégek számára készített ebéd és vacsora ? Hogy pedig ezen számadások a városok önkormányzatára és katonai védelmére, a városi hatóságok megválasztására és díjazására, valamint a tudomány és művészet érdekében hozott áldozatokra vonatkozó adatokban rendkívül gazdagok, arról Ipolyi A mold »Beszterczebánya városa művelődéstörténeti vázlata,« dr. Abel Jenő »Adalékok a bártfai könyvtárak történetéhez« , Miskovszky Viktor »Bártfa műemlékei«, dr. Ábel Jenő »Színügy Bártfán a XV. és XVI. században« és más részben jelen számadáskönyvek nyomán is készült jeles művek tanúskodnak. Különösen az építészet és bányászat azok, melyeknek akkori állapotáról e számadásokból teljes képet alkothatunk magunknak.