Századok – 1886

Értekezések - SZALAY JÓZSEF (†): Elfeledett magyar király (IV. Ferdinánd) 161

KÜLÖNFÉLÉK. ltíl Nadkay özvegye 1—1 lovast állít, az Eszterház család bujáki birtokai után 4 gyalogot köteles kiállítani. Kár, hogy a kirendelt lakhelye nincs kitűntetve ! Ezek szerint 250 lovas és 50 gyalog volt kirendelve Budavár visszavételére és a török legyőzésére Nógrádmegyéből. Bíztak is a legkedvezőbb eredményben, minek erős tanúsága, hogy az 1686. évi augusztus hó 14-én Gács várában tartott közgyűlésből, tehát két héttel Budavár visszavétele előtt, »miután a legjobb remény kecsegteté« őket, hogy Budavára, Magyarország királyainak volt székhelye vissza fog foglaltatni, »a táborozó hadvezérek és tábornokok megtiszteltetésére követekül kirendeltettek, nemzetes alispán (Dobay János) úr és a megyei hites jegyző (Kajali Pál) több másokkal, kiket maguk mellé vehetnek, nevezet szerint pedig Korponai János« (nélkűlözhetlen férfiú lehetett!) kiknek egyenkint »napdíjúi 4 német forint rendeltetik kifizettettetni.« E szerint résztvettek a, harezban és az ünnepélyességekben is, a táborban, hol Forgách Ádám főispán I. Lipót király személyes megbízásából időzött. Az ünnepélyt rendező fővárosi bizottság megkeresésére Nógrádmegye közönsége a tervezett kiállítás czéljaira átengedte Forgách Ádám főispánnak a megye termében kifüggesztett arczképét s a levéltárban megőrzött vonatkozó leveleket és adatokat, s remélni lehet, hogy egyes családok birtokában talán egyéb emlékek is vannak, ha egyebütt nem, Gácson, Losonczon, mert bizony a lefolyt 200 év megritkítá az akkor szerepelt tőzsgyökeres családok sorait, s mint a közlöttekből látjuk, alig fele él még e megve területén, a többi elköltözött, kihalt.x) HAR.MOS GÁBOR. ELFELEDETT MAGYAR KIRÁLY. Szinte önmagában való ellentmondásnak látszik és mégis igaz. Avagy ki az, a ki IV. Ferdinándról valamit tud. Hol találhatni akár a magyar, akár az osztrák történeti irodalomban oly dolgozatot, a mely az ő életét megismertetni volna hívatva. Természetes, hogy e körülmény abban találja magyarázatát, hogy IV. Ferdinánd oly király volt, a ki atyja előtt elhalálozván, uralkodói tevékenységet ki nem fejthetett. Az ő összes uralkodói szereplése abból állott, hogy az 1646—47-iki országgyűlés alkalmából, mely a liuczi békekötés beczikkelyezése által örökre nevezetes lön, tizenhárom esztendős korában a magyar rendek által önként Igen kívánatos, hogy a többi megyek felkelt nemességének névsora is a lehetőségig egybeállítatnék. Szerk.