Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - I. közl. 105

Л MAGYAR-CSEH CONFOEDEKATIO ÉS A BESZTERCZEBÁNYAI ORSZÁGGYŰLÉS 1620-BAN. - ELSŐ KÖZLEMÉNY. A braunaui és klostergrabi templomfoglalás lángba borította Csehországot s a polgárháború lángjai veszélyesen terjedtek a német birodalom összes tartományaiban. A vallási ügyekben türelmes II. Mátyás császár-király engedékenységgel akarta lecsilapítani az elégületlen kedélyeket, de türelmetlen unokaöcscse : stájer Ferdinánd megkoronázott magyar király s Mátyásnak a császárságban is valószínűleg utóda, élete czéljáúl az ellenreformátiót tűzvén ki, a békés egyezkedésről mitsem akart tudni s a csehektől feltétlen megadást követelt. A magyar nemzet sem remélhette Ferdinándtól alkotmányos és vallási sérelmeinek orvoslását, s Bethlen Gábor erdélyi fejedelembe vetve reményét, ez 1619. ben Anglia, Belgium, Yelencze és a porta támogatása mellett fegyvert fogott, felső Magyarországot csakhamar kezére kerítette. Az 1619. nov. 18-án Pozsonyban II. Ferdinánd király ellenzése daczára megkezdett országgyűlésen a rendek elhatározták, hogy a cseh királynak az országgyűlésen megjelent követeivel szerződésre lépnek s ezen határozatuknak kifejezést adtak 1620. január 2-án kelt, a királyi biztosok előterjesztésére adott válaszuk 10-ik pontjában : »Hogy a cseh országgal és több provinciákkal confoederáltanak, ezek mellett sem állhatnak el.« *) Ferdinánd kir. biztosainak válasza mitsem akar tudni ezen szövetségről, mert úgymond — a cseh királylyal és a vele szövetséges provincziákkal való állítólagos confoederatióról, melytől, mint mondják, már nem állhatnak el, ő felsége mitsem tud, és minthogy a szer*) Lőcsei levéltár : Acta dietalia anni 1619 — 20. fol. kézírat 64. old. SZÁZADOK. 1886. II. FÜZET. 8