Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - I. közl. 105

106 Л MAGYAR-OSEH CONFOEDERATIO ződések megerősítésének joga a királyt illeti, beleegyezése nélkül a netalán kötött szövetség semmis. x

) A magyar rendek ezen tiltakozás daczára január 19-én megszerkesztették a következő szerződést : 1. Magyarország s a hozzá kapcsolt tartományok, az erdélyi fejedelemség és a hozzá tartozó magyarországi részek s következőleg Magyarország királya és Erdély fejedelme s ezeknek utódaival Csehország királya, Csehország, a két ausztriai főherczegség, a morva örgrófság, Szilézia lierczegség, Lausitz örgrófság karai és rendéi saját és utódaik nevében örök és felbonthatlan szövetséget kötnek. 2. Egymásnak bárminemű ellenségét közös ellenségnek fogják tekinteni s a közös védelem módozatait az összes szövetséges országok gyűlésén együttesen állapítják meg. 3. A szövetségbe lehetőleg más országokat is be kell vonni, a belépőket esküvel kötelezvén a szövetség közös érdekeinek támogatására. 4. Hogy a szövetség az utódoknak is örök emlékezetében tartassék, a szövetséglevelet minden országgyűlésen fel kell olvasni. A cseh stb. szövetségek hívjanak össze gyűlést, hogy azon a szövetségi pontok körül netalán szükségesnek mutatkozó változtatások megtétessenek, a támadható akadályok elenyésztessenek. 5. A szövetséges társak beleegyezése nélkül a szövetségnek egyik tagja sem indíthat sem támadó, sem védelmi háborút, kivéve ha valamely ellenség váratlanúl támadná meg. A szövetségnek sem mostani, sem jövendőbeli ellenségeivel nem szabad az egyes tagoknak fegyverszünetet vagy békét kötniök. Ha közösen köttetik meg a béke, abba foglaltassanak be mindazon személyek, kik a szövetséget hadi vagy politikai ügyekben haszonnal szolgálták. Sem a fejedelmeknek, sem az uraknak nem szabad az országok tudta nélkül háborút kezdeniök, területükön a szövetséges országokba ellenséges hadat átereszteniük, ellenséges had szerzését vagy annak növelését megengedniük. 6. A cseh királyság, a hozzá csatolt és vele szövetséges országok a magyar végvárak fentartására s azok őrségének fizetésére évenként 50 ezer tallért (1 tallért 70 krczárral számítva) fizessenek. Ezen összegnek a jelzett czélra fordítását ellenőrző biztos neveztessék ki. A szövetségesek nyilvánítsák készségüket arra, hogy ha a magyar végvárak restauratiójára és őrséggel ellátására rendkívüli szükség lenne, a magyarok megkeresésére a szükségleteket fedezni fogják. 7. A porta jóakaratának megszerzése végett a törökhöz a szövetségek együttesen küldjék el követeiket. A küldendő ajándékokról e's a követség költségeiről mindenik ország külön gondoskodjék. 8. Magyarországnak Morvaország, Szilézia és Austria felé eső vitás határai rectificáltassanak. !) U. ott. 68. old.