Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

88 l'ÀRCZA. Botka Tivadar íneglialt. Tudományos és közéletünk с veterán bajnokának gyászbíre nem lephetett meg sonkit. Aggkora és betegeskedése miatt rég visszavonult a közélettől s már évek óta csak a szemlélő szerepét játszotta — és még is egy fájó húrt pendít meg szívünkben, ki oly korosán, oly becsületesen, oly eredméuydúsau élt, annak halála mindig nagy veszteség. Nestora volt a magyar jogtudósoknak, de nestora társulatunknak is. Már évek óta nem láttuk közöttünk, de szelleme, közöttünk élt és közöttünk munkált. Még a régi iskolához tartozott, do azok közíil való volt, ki lépést tartott az új idő irányaival. Tollal és a közéletben, a régi idők intézményeinek harezosa, bajnoka volt ő. Barsmegyében Kis-Endréden született, azon nemesi családok egyikéből, melyek zaj nélkül,^ de becsületes munkássággal a közügynek szentelték magukat. 1819-ben Schwartnert hallgatta s e nagyhírű tanár előadásai voltak döntő befolyással pályájára. 1823-ban már mint diplomaticus ügyvéd a megye szolgálatába lépett, de a hivataltól fennmaradt idejét tanulásra, önképzésre fordította s első müve, melyet 1829-ben kiadott »De duellis Hungarorum litis decisoriis« az illető körökben méltó feltűnést keltett. Két évvel később 1831-ben újabb munkája követte »Notitia diplomatiea veteris constitutions comitatuum, praecipuc aneedoto vice-comitum et curiali instituto illustrata,« mely mint az első nagy tetszéssel fogadtatott s jogtúdósi hírét megalapította. De közszolgálati pályáját 1840-ben kellemetlenségek zavarták meg. Mint a megye főjegyzője éles tollal kelt ki a főispáni visszaélések ellen s e miatt a kormány hivatalától felfüggeszté. A vizsgálat nem tudott ugyan semmi terhelőt ellene bebizonyítani s hivatalába visszalielyezé, de ő beérte az erkölcsi elégtétellel s most önként mondott le hivataláról. A hálás rendek 1 843-ban egyhangúlag követté választották s ő ekkor adta ki első magyar muukáját : s>Az 1843

44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítására, Pozsony, 1844.« Az 1847/8-iki országgyűlésre újra követté választották, de minthogy követ-társával ellenkező nézeteket vallott, mandátumát letette. A forradalom után a provisoríum alatt ő is alkalmaztatott, mint törvény-