Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

TÁRCZA. 89 széki elnök, de e hivatalát csak addig vitte, míg a germanisatio el nem kezdődött, de azonnal, midöu a magyar jog eontinuitása megtagadtatott, ö is lemondott hivataláról. A folyóiratokban és szaklapokban írt tanulmányokat és értekezéseket, az Uj Magyar Múzeumban, az Ertekezöben számos ezikk jelent meg tőle, melyek gondos irály és beható tanúlmány által tűntek ki. Kettő volt különösen, mi nagyobb feltűnést keltett, egyik a Budapesti Szemlében jelent ineg s a magyar megyei szervezet történetét tárgyalta, a másik az Ertekezöben »Országos tisztelet« ezím alatt, mely Dóezy és Lipthay közpályáját állítja egymással szembe, oly időben, midőn a jogfontosság elve elismerést nyert, s országban és megyékben a magyar közélet helyreállíttatott, mély benyomást, tett e hazafias szellemtől átlengett dolgozat. Pár évvel később egy nagyobi) munkával lépett a közönség elé : »Kisfaludi Lipthay Imre Bars- és 1 lonthinegyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete, a XVII. századi megyei közélet tanúlmányozásáúl, újra átdolgozva, Pest, 1 867.« Irodalmi munkásságát az akadémia azzal az elismeréssel méltatta, hogy 1837-ben levelező, később pedig tiszteleti taggá választotta s mint ilyen Trencséni Chák Máté életrajzával foglalta el székét Közszolgálati 50 eves jubileumát Barsinegye 1881-ben ülte meg. Társulatunknak elejétől fogva alapító s kezdettől fogva választmányi tagja volt. A Századoknak, míg ereje engedte, egyik legbuzgóbb s legkedveltebb dolgozótársa, melyben megjelent utolsó közleményei a Millenium nagybecsű tanulmányait foglalták magukban. Nem érte íueg a Milleniumot, de túl élte az évet, melyben ö szerette volna megünnepelni. Hosszas és hasznos munkálkodása véget ért, emléke élni fog közöttünk. MAGYAR DÍSZÍTŐ STIL. ».I magyar díszítő ''util *, hogy van és létezik, abban az, a ki látni és megfigyelni tud, eddig sem ketkedett, a ki pedig Ipolyi Arnoldnak gyönyörű gyűjteményét látta, arról bizonyosságot szerezhetett magának. A beszterezebáuyai apácza-zárdában már mintául is vették ezeket — az 1881-iki nőipar-kiállítás pedig sokat felszínre hozott közülök. Pulssky Károlynak monumentális munkája a magyar szövetekről, mely néhány év előtt jelent meg, első nagyobb fontosságú mozzanat volt e téren. S épen e nagyfontosságú kezdeményezés következtében eljött az ideje folytatui ez eredményekben gazdag kezdeményezést, fölkeresni annak többi maradványait s egy munkában összegyűjtve bemutatni и a közönségnek és a tudománynak szolgálatába bocsátni.