Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

96 TÖRTÉNETI CONFIRESSUS. A történésznek pedig az alkotó, cselekvő erők felé kell fordulnia. S ez utóbbi követelményben rejlik talán az egész problémának súlypontja. A Buckle féle módszernek eredendő bűne tarthatatlanságának legbensőbb titka is ezen fordulván, ki kell hogy világoljék. Az erkölcsi világ, amint benne minden támad, növekszik, kifejlődik : ez a történet. Ez a gazdag, cselekvő és teremtő világ, nem a hasonlónak, az egyformának örökös ismétlése ; nem az örök materiának, s anyagcserének aualogouja, mint az organikus természet. Szabadság és felelősség nélkül nincs erkölcsi világ. S a szellemi tényezőknek előre kiszámíthatatlan fordulatai, feltűnése és hatványa nélkül, nincsen történet. Ámde az erkölcsi világ e szakadatlan mozgalmát, e folytonos történelmi evolutiót, valamely adott ponton, néhány végérvényes törvény formuláira redukálni, vagy redukálhatónak vélni : az nem egyéb, mint az erkölcsi erők szabad mozgalmának, a történetnek mintegy megállítása vagyis tagadása. A történelem folyamatát ugyan semminemű elmélet sem fogja megállitani. De az is kétségtelen, hogy az ép történetírói alkotás sem fog ezen elmélet útmutatása szerint létrejönni. III. Ez a zsibbasztó, meddőségre kárhoztató hatás különben, a generalisatió rideg egyoldalúságának átka, A történelemnek épen a dolgok minden oldalával kell számolnia, miként a való életnek. A miért a történelemben a maga egészében, mást keresünk mint merőben a bölcsészeti végokok játékát, vagy a sociologiai törvények felfedését — azért még nem küszöböltük ki belőle azt, a mi minden mozgalomnak, minden erőkifejtésnek őstörvénye: t. i. az erők és hatványok válhatatlan kapcsolatát, azt a másíthatatlan törvényszerűséget, melyben egy esemény a másikat szüli, minden hatás mértékét s természetét inditó okában találja s esetenként a látszólag szabad emberi akarat oly körülmények által liatároztatik, melyek régen születése előtt keletkezve, korának, nemzetének az egyénre sulyosodó viszonyaiban rejlenek. A történelemnek egyik nagy eleme, egyik kutatási feladata, kétségkívül az ilyetén analysisben rejlik. Humboldt ezt »mechanikusnak« nevezi. Azt mondja, miszerint »régóta nyilvánvaló, hogy ezen útnak kizárólagos követése épen elterelne a valóban teremtő erők felismerésétől ; hogy min-1) Lásd e részben Droysen, Grundriss,