Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

TÖRTÉNETI CONGRESSÜS. 873 tökélyü szerszáma a statistikánál, mely a cselekedetek és esélyek megingathatlan kényszerűségét mutatja ki. mennyiségtani arányszámokban kifejezve. Ámde az a históriai törvény, melyben Buckle művelődéstörténeti tanulmányainak eszmei végeredményei culminálnak, a szellemi mozgalom vonalán esik. Még legáltalánosabb tételeiben sem ismételhetjük azt e helyen ; csak lényegét érinthetjük meg. E szerint az emberi és társadalmi fejlődés tetőpontjait, a haladás csúcsát az értelmi erők túlsúlya jelezné, nemcsak a természetiek felett — mert ezek hatálya az európai társadalomban már rég meg van haladva — hanem még az erkölcsi tényezők felett is ; jelzik »a tünemények törvényeinek sikeres kutatása« ; e kutatás mérvei és szélesebb körben való terjedése, a felfedezések, egyszóval az exact, értelmi igazságok fölénye az erkölcsi, úgyszólván kedélyi tényezők felett. Nincs szükség valami különös dialectikai éleselmüségre, vagy szőrszálbasogatásra, hogy első pillantásra is ki ne érezzük a benső faji válrokonságot, sőt az eszmei azonosságot, mely ezen művelődési vezéreszme s a Comte fejlődési eszménye között í'enforog. Mi egyéb az mint a »prépondérance de la vie intellectuelle sur la vie affective«, az agyvelő homlokzati régióinak, az »ideatió« székhelyének, miként a napjainkbeli agyphysiologia nevezi, uralma azon hátsó agyrégiók felett, melyek az érzéki s indulati benyomások centrumáúl tekintetnek ? Csak a gyakorlati társadalmi politikában van a nagy eltérés mester és tanítvány között. Buckle, a gyámkodó szellem, az állam és egyház beavatkozásának megszűnésében tekinti a haladás egyik főismérvét. Comtenak eszménye a katholicismus hierarchiai szervezete, természetesen a positivista credo, a Comte által fogantatott új hit alapjaira átültetve. De az alapelvek identitása ez eltérés által nincsen érintve ; habár másrészről félreismerhetetlen, hogy ezen anyagelvi metaphysika egész structurája szerint a Comte absolutismusa elvileg következetesebb. II. Nem önmagukért kisérlettük meg ezen elméletek futólagos ismertetését — habár, mint feljebb megjegyezém, ez sem egészen felesleges munka, szemben azzal a sűrű szószaporitással. mely a Lásd e részben Maudsley Physiology of Mind, London 187 6. czimü kitűnő müvét, melynek ideg physiologiai fejtegetéseiben sok becses lélektani magyarázatot találtam.