Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

TÖRTÉNETI CONGHESSUS. üsszliangzatos jelleget öltik, melynél fogva liasouló körülmények, mindig azonos eredményekre kell, hogy vezessenek. A szabad akarat és predestinátió tan- és hitelveiben rejlik, Buckle szerint, a történelmi felfogásnak legnagyobb tévelygése és megrontója. Azt találja, »hogy minden változandóság, mely a történetet eltölti, az esendőségek, melyek az emberi nemet érték, haladása és hanyatlása, boldogsága és nyomora szükségképen két hatványnak termékei. E hatványok : a külső tünemények behatása belsőnkre, és belsőnknek behatása a külső tüneményekre.« Tehát természet és szellem kölcsönhatása egymásra ! S itt nem nyomhatok el egy kis széljegyzetet. Az a nagyfontosság és felfedezői grandezza. melyet Buckle a természeti világ emberi és történeti visszahatásának constatálásánál kifejt, önkéntelenül bizonyos szelid derültséget kell hogy ébreszszen mindenkiben, a ki a történeti és potitikai irodalom alapvető munkáit ismeri. A mi régi. jó ismerősünk. Montesquieu az Esprit des Lois-ban öt könyvet, 14—18-ig, szentel a természeti tényezők hatásának a társadalmi intézményekre és fejlődésükre. Montesquieu kitünőleg ezen tényezők által akarja megfejteni a történelmet, Miképen alakult át a civilisátio a külső világ hatása alatt? Mily módon függnek össze valamely népnek törvényei s egyéb társas és erkölcsi intézményei, éghajlat, talaji és tápszeri viszonyaival ? Ez az az alapprobléma, melynek megoldására Montesquieu egész erejének súlyát veti. Elvetnök a súlyokat, ha azt mondanók, hogy megoldotta. Eddigelé még senki sem oldotta meg ; de Buckle sem. Csakhogy magának a problémának felállítása sem szőrűit arra a nagy apparátusra, melyet Buckle mozgásba hozott, sem amaz eredetiségi igénykeresetnek nem szolgáltat alapot, melyet Buckle támasztani látszik. De térjünk vissza alapelméleteihez. Az a szerv, melynek segítségével Buckle az emberi cselekvőség törvényszerűségét felfedni készül, a statistika. Hogy a statistika a történelmi kutatásnak adatgyűjtés tekintetében sok egyéb között, egyik hasznos segédeszközévé válhatik : ki tagadhatná? De hogy a történet comprehensiv megismerésének egyik szerve volna, hogy a nagyszámmal, a mennyiségtani átlagokkal meg lehetne magyarázni a történetnek, tehát első sorban az emberi szellem működésének magasrendű tényeit : hát az a történészek. különösen a német történetírók körében, csak mosolyt keltett. Pedig bizonyos tekintetben, méltatlanul. Mert logikai következetességgel természetes folyománya az a Comte-Buckle féle physikai premissáknak, melyekből egész történeti nézetük és módszerük kiindul. Egy rendszernek, mely az emberi szabad akarat, s a szellemi szabadság tagadásán alapszik, nem lehetne eszményibb