Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

TÖRTÉNETI €<)N(3RE8SUS. 89 tanítványa, maga Littré constatálta, hogy ez az elmélet, melynek eszmedús részletszerű kifejtése a Cours de phil. positive legragyogóbb fejezeteit képezi, már egy évszázaddal elébb Turgot által lett felállítva, azon mély felfogású vázlatban, mely a kereszténység vívmánya s az emberi szellem fokozatos baladása felett elmélkedik — egy 23 éves ifjúnak gt-niális coneeptiója, melyre alább még vissza fogok térni. A t. osztály meg fogja bocsájtani azon száraz abstractiók felsorolását, melylyel türelmét próbára tettem. Hanem mint mondám épen ezekben rejlik az új »természettudományi« iskola gyökere és Bucidé elméletének lényegét csak Comte-ből lehet megérteni. A »History of Civilisation in England« megjelenésekor s a következő lustrumokban nemcsak általános feltűnést keltett, hanem messzeterjedő szellemi befolyást is gyakorolt; habár e feltűnés a continensen hasonlíthatlauúl nagyobb volt mint Angliában s e befolyás nagy mérvében inkább külterjes, a módszeri phraseologia felszínén mozgó, mint belterjesen teremtő. Buckle már határozottan egy új történelmi módszer alkotásának és alkalmazó érvényesitésének igényével lép fel. Yaló, ő nem proclamálja oly rideg absolutismussal, miként Comte, hogy nincs rend és összhang (ordre et accord) »csak a társadalmi tüneményeknek természeti törvények alá vetésében« — dans la subordination des phénomènes sociaux á des lois naturelles hanem ő is követeli, hogy a természeti tudomány szilárd okkapcsolata, törvényszerű szabályossága vitessék a történész által az események laza, összebonyolódott tömkelegébe. Positiv törvényekre vállalkozik ő is redukálni a történelmi tünemények szétáramló folyamatát, mint a természettudós a természeti tünemények összeszövődését. De a történet ezen természeti törvényeinek megállapítása észszerűleg csak akkor válik lehetővé, mondjuk helyesebben elképzelhetővé, ha az emberi cselekedetek okozati kényszerűsége fogadtatik el kiinduló pontúi, szemben a szabad akarat bölcsészeti s a predestiuátió hittani vezérelveivel ; ha elfogadtatik, hogy az emberi cselekedetek kizárólag bizonyos megelőző indokoktól, adott tényezőktől mint rugóktól függnek s ezeknek másíthatatlan uralma alatt azt az egységes 1) »M. Coin te's adherent, Mr. Buckle« mondja e kérdés egyik legilletékesebb birája, Herbert Spencer (The Classification of Sciences« 37. 1.). S ő tudja, miért, A két gondolkodó elméleteinek lényegére támaszkodó ezen nézetet, nem ingathatja meg Millnek elleukezö véleménye, melyet minden érvelés nélkül, bár categorice odaállít. (Aug. Comte and Positivism.)