Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

TÖRTÉNETI CONGRESSUS. 870 mint bármely egyéb tudomány, s az azt feltételező előzetes igazságok között. A deductió s inductió viszonya a tudomány ezen legmagasabb pontján meg van fordítva. A társadalom tudományában a fősúly a történelmi anyagból merített generalisation, általános tételeken nyugszik és az élettan eredményeiből levont deductió csak az ily módon talált társadalom-történeti törvények igazolására szolgál. (La biologie fournit sur la nature humaine des notions qui doivent contrôler les indications de la sociologie et souvent même les rectifier et les perfectionner. *) A tudományok ezen hierarchikus összefüggéséből fejti ki azután »az emberi fejlődés egyetemes összefüggésének szükségképi irányát.« Ennél fogva a sociologia módszerét előbb a természeti buvárlat terén kell kiképezni. Azt a közeget, (le milieu) melyben az ember él, az organikus világban kell felismerni. A szellemi alapszervezet állaga a külső élettani szervezet törvényeiből ismerendő fel. Ily alapvetésből azután szükségszerűleg folyik az olyatén végeredmény, miszerint »az emberi fejlődés általános iránya (le sens général de révolution humaine) főleg abban áll. hogy az érzelmi indulatbeli életnek, mindenkor fundamentális, de eleinte szertelen túlsúlya az értelmi élet felett, folyton csökkenőben van, avagy a boncztani formula szerint: az agyvelő hátulsó régiója a frontális régió uralmának ad belyet.« 2) Ezen élettani okoskodásban rejlik a Comte összes társadalom- és történettudományi rendszerének veleje. Szükségesnek tartottam ezt különösen kiemelni ; mert az egész iskolának eízmemenetét mélyebben jellemzi és szorosabban határozza meg, mint ama sajátképi sociologiai és történet-böleseleti, alkalmazási elméletek, melyeket a Comte társadalmi tanának kivonatos ismertetései szélesebben reprodukálni szoktak, míg amazt rendszerint mellőzik. Ily sociologiai tanelvek a statikai és dynamikai állapot (état) megkülönböztetése, vagyis a társadalom »álló életviszonyainak tanúlmánya,« a mi az »étude des conditions d'existence de la société«-nek voltaképi értelme; másrészt a mozgás és fejlődés törvényei, a társadalmi dynamika. Általán ismert továbbá a történelmi fejlődés három pbásisának tana. a vallási, metaphisikai. és positiv vagy tudományosan generalisáló korszaknak (état positif on âge de la généralité, caractérisé par la prépondérance de l'esprit d'ensemble sur l'esprit de détail,) fokozatos kifejlődése és egymásutánja. Különben Comtenak legelőkelőbb és legtudósabb Cours de phi t. positive 5. kötet 59-ik leçon. «) Phil, positive 5. 45. 1.