Századok – 1885

I. Értekezések - THALY KÁLMÁN: Kocsi Csergő Bálint

KÜLÖNFÉLÉK. KOCSI CSERGŐ BÁLINT. E név irodalomtörténetünkben nem ismeretlen : a XV,II-ik század viszontagságos epizódjai egyikének monograpbusát jelöli, ki egyszersmind az Ampringen-Kollonics-Szelepcsényi-féle kegyetlen vallásüldözések martyrjai közé tartozik. Csergő Bálint 1647-ben Komárommegye Kocs nevű református nagy községében született, s innét előneve ; sőt sokszor csak Kocsi Bálintnak íratik. О 1673-ban pápai tanárságot vagy iskola-mesterséget viselvén, egyike volt az 1674. martius 5-kére Szelepcsényiék vérbírósága elé idézett 300 s egynéhány protestáns pap közül a kívánt térítvényt aláírni állhatatosan vonakodó ama másfélszáz elvhü s bátor férfinak, a kik aztán bilincsekbe veretvén, Lipótvár, Komárom, Sárvár, Kapuvár, Berencs és Eberhard várakba vitettek, — a hol is a legiszonytatóbb kínzást, verést, szidalmakat, megaláztatást stb. kelle, törhetetlen hitbuzgóságukért szenvedniök. Nevezetesen Kocsi Bálint a Lipótvárra, majd onnét Triestbe és Nápolyba kegyetlen gályarabságra hurczolt 60 — 70 protestáns lelkész egyike vala, a kik később, hosszas gyötörtetés után, — mely alatt közűlök számosan elhalának, — Nápolyban a nemeslelkű Ruyter Mihály hollandi admirál által váltattak ki, Svájczba menekültek, mígnem végre 1676-ban Hollandia, Svéd- és Szászország, Brandenburg és Lüneburg protestáns államok közvetítése mellett térhettek vissza, sok viszontagság után hazájokba. Az egész üldöztetési pernek, fogságuknak, gályarabságuknak s megszabadulásuknak történetét részletesen, megható közvetlenséggel, egy világos áttekintetű emlékiratban leírta Kocsi Csergő Bálint latinul, »Narratio brevis de oppressione libertatis eccl. Ilung.« czím alatt.1) E mű mindenha egyike marad a XYII-ik század érdekesb kortörténeteinek ; oly becses, hogy a Kézirata a Nemzeti Múzeumban. (Szilágyi Sándor fölhasználd.) SZÁZADOK 1885. I. FÜZET. 5