Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - III. közl.

682 A LONGOBÁRDOK noniai városok emelkedésére. Igen művelt városi osztály fejlődött ki e tartományban, mely sok kitűnő katonát és nebány derék császárt is adott kebeléből a birodalomnak. Probus császár Sirmiumban, Aurelianus az e várossal szomszédos mezőségen született ; Diocletianus dalmata, de tiszttársa Maximinus Hercules pannóniai volt ; I. Yalentinianusnak, kit az a császárok közt ritka sors ért, bogy hazájában (Bregetioban) halt meg, bölcsője Sabariában ringott. A pannóniai városok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mikor Sabariát (Szombathely) 455-ben, szeptember 9-én, pénteken, földrengés pusztította el, ez eseményt a fővárosban följegyezték a birodalmi évkönyvekbe. Eugipiustól tudjuk meg, hogy mesterének működési színterén, Noricumban, szintén magas fokú városi élet létezett. A helységek kétfélék voltak ; olyanok, melyeknek falaik és kapuik voltak s 4 ezeket oppidum, civitas, urbs néven nevezték és a falvak (pagi), melyeknek egyszerű lakosai körűlbelől azok voltak, a kik manapság ; t. i. parasztok, kiskereskedők, iparosok ; de voltak köztök kisbirtokosok is, ámbár jelentéktelen számban.2) Azonban a míg az élénk közlekedés előmozdítója volt a városok és az anyagi jólét emelkedésének, addig nagyban ártott az erkölcsök és a családélet létfeltételeinek. A családéletet különösen a rabszolgaság intézménye ásta alá. Haud multum enim matróna abest a vilitate servorum, ubi paterfamilias ancillarum maritus est. Mikor a szülék közt ilyen nagy volt a corruptió, képzelhetni, hogy milyen lehetett a gyermekek nevelése és erkölcsi élete. Salvianus De gubernatione elei czímü munkája telve vau az erkölcstelenség elleni kifakadásokkal, annyira, hogy némely tartományt bordélyháznak mond s a római lakosok szeméremérzetét olyannak festi, melyen még a barbárok is megütköznek.3) Különben az erkölcsiség stilyedését nagyban siettették a circusjátékok és színházak. Többek közt magában Aquincumban külön collegium scaenicorum létezett s az imént kiásott amphi-*) 455. Valentiniano VIII. et Antemio consulibus eversa est Sabaria a terrae motu VII. id. Septemb. die Veneris. (L. Mommsen Uber den Chronographus von 354. Abhandl. der к. sächs. Gesellschaft der Wissensch, in Leipz. I. 1850. 66(5. 1.) А VII. id. Septemb. hiba, VI-nak kellene állani. 455-ben a szeptember idusa előtti hetedik nap (vagyis S-ika) csütörtök. 2) Eugip. 12. említ egy kisbirtokot: quae perparva inter aliorutn sata jacebat. 3) Salvianus De gubematione Dei (ed. Halm. Berlin, 1878.) VII. 3. Aquitaniáról mondja: pene unum lupanar. VII. G : inter pudicos barbares impudici siimus ; offenduntur barbari ipsi impuritatibus uostris.