Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - III. közl.

VÁNDORLÁSA. 673 totta őket s ezek csak csellel szabadulhattak börtönükből.*) Sir­mium mellett nagyszerű márványbányák léteztek, melyekben 5 philosophus (felügyelő és feldolgozó technicusok) alatt 622 mun­kás dolgozott. A bányatulajdonos, maga a császár, államfoglyo­kat is alkalmazott ezen munkálatokra, kik fölött egy tribun parancsnokolt. Virágzó földmívelés vix-ágzó kereskedést vont maga után. Pannónia még a barbárok idejében is nagy piacza volt a római kereskedelemnek. A császárok felette nagy gondot fordítottak rá, a míg lehetett, hogy az itteni vásárokat biztosítsák. Kiváló kegy volt az, midőn Aurelianus megengedte a vandaloknak, hogy a dunai városok vásárait látogathassák, sőt hogy a Dunán maguk is folytathassanak kereskedést. Hasonló szerződést kötött a biro­dalom Attilával is ; ennek értelmében a vásárokat ezentúl nem a Duna partján, hanem attól öt óra járásnyira Naissusban kel­lett tartani s azokon úgy a rómaiak, mint a hunnok teljes biztos­ságot és viszonosságot élvezhettek. Jelentékenyen előmozdította Pannónia kereskedelmét az élénk közlekedés, mely rajta keresztül vezetett a nyugati és keleti birodalom tartományaiba. Köztudomású dolog, hogy Pan­noniában a római közlekedés főirányai találkoztak. S a szomszé­dos tartományok közt is fennállott az összeköttetés. Liriai Szt. Antal Pannoniából, valószínűleg Aquincumból ment Noricumba Szeverin látogatására ;2) és az Attila udvarában élő Orestes, ki később a nyugotrómai birodalom székére császárt ültetett, a nori­cumi Poetovioból (Pettau) nősült. Igaz, hogy a barbarok táma­dásai és leselkedései nemcsak a városokat veszélyeztették, hanem az útak biztonsága is rendkívül szenvedett általok. A Dunántúl­ról csaptak ezek a rablócsapatok át s nem ritkán lehetett élőkön királyt is látni. Nappal az erdőségekben rejtőztek el, éjjel hág­csókkal ellátva jelentek meg a városok falai alatt. Az útasokat kifosztották s nem ritkán megölték. Mindazáltal nem szabad föltennünk azt, hogy ez a körül­mény a kereskedést teljesen megakasztotta volna. Pannónia azért szorgalmasan szolgáltatta a maga czikkeit. Aquileján keresztül nagyszámú szarvasmarhát és nyersbőrt szállított, melyért olajat és olasz borokat kapott. Noricumból vas és aranv, Daciából arany és só voltak a kiviteli czikkek. Pannoniában és Dalmatiában e mellett nagy üzemű szövetgyárak és biborfestő-műhelyek voltak.3 ) Az élénk forgalom és kereskedés jótékonyan hatott a pan-1) Eugip. 8. 2) Ennodius Vita Sti Antonini apud Sirmond. 1611. 417 1. 3) Jung. 117. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents