Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - II. közl.

MAGYARORSZÁG ВЕЬЛГЛ-АРОТА. 637 templom sem találtatott. Liptóban és Veszprémben csak 2 templom volt ; Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Abauj megyékben alig volt katb. pap ; Szepes, Torna és Gömör megyékben a városokon kívül szintén igen kevés volt a pap, s a katholikusok csak titokban gyűlhettek össze istentiszteletre. Zalában és Muraközben mindössze 5 katb. lelkész volt. Még Győrmegyében is szomorú viszonyok közt éltek a katholikusok. A már egyszer említett 35 helység lakosságának még a XVII. század végén is csak valami egyharmada volt katholikus. Mindez azt mutatja, hogy a királyi Magyarország lakosságának nagy többsége még 1680. táján nem volt katholikus. Különösen mondható ez az uralkodó középosztályról, a nemességről. Erdélyben a protestantismus mint uralkodó államegyház szervezkedett ; a katholicismusból csak a székelyek közt, s itt-ott a városokban maradt meg valami. Az uralkodó egyház kérlelhetetlenül gyakorolta hatalmát katholikusokon, unitáriusokon, szombatosokon és a gör. kath. egyház hívein. Különösen kegyetlenül bánt el az unitáriusokkal és szombatosokkal. I. Rákóczy György ez utóbbiak ellen épen úgy felhasználta az állami bűntető hatalom karját, mint 1670. után Magyarországon a kath. főpapság a protestánsok ellen. A míg Erdély erős volt, reá támaszkodott a magyarországi prot. egyház is. De ez a támasz az 1657/8-iki catastróphák után már igen keveset ért, s nem tudta a megindúlt küzdelmet a protestánsok javára eldönteni. Volt azonban a protestánsoknak egy más támaszuk is, csakhogy abban sem volt sok köszönet. Ez a török hatalom, mely küzdelmét első sorban a katb. magyar állam, és a kath. magyar egyház ellen folytatta. Ez volt az ő ellensége, de ez volt más okokból a protestánsok ellensége is. E helyzetben a hódító török s a magyar protestánsok közt természetszerűen barátságosabbá alakúit a viszony, főleg bizonyos időkben. Az érdekközösség valamivel enyhébb bánásmódra bírta a törököt az ev. hitűek, mint a kath. egyház hívei ellen. Minthogy a törököknek végre is saját érdeke tiltotta, hogy az egész lakosságot egyszerre — lassankint úgy is elpusztúlt az — kiirtsa, inkább szerette, ha a nép protestáns, mintha katholikus, mely már egyházi szervezeténél fogva is jobban a magyar királysághoz hajlott, mely tehát politikailag gyanúsabb volt. Az egyházközségek kebelében