Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

558 ACSÁDY IGNÀCZ. fejedelmi Magyarország is közvetlen vagy közvetett formában mindinkább a török járom alá került, s a nemzeti létei alapja, a magyar elem folyton szűkebb térre szoríttatott össze. Már Pázrnágy Péter panaszolta, mily szűkek e határok s az országot »csak egy hosszú foltnak« lehet nevezni. A megélhetésre kevés volt ez a tér s a területi viszonyok természetellenes alakúlata is belejátszik az 1670 utáni mozgalmakba. Ilyen területen meg nem élhetett a magyar nemzet. Meg kellett kisérlenie széttörni a békókat s egyik vagy másik irányban — mert Ausztria felől épen úgy ki volt téve a kipusztítás veszélyének, mint a török részéről — visszaszorítani a romboló hullámokat. A kevésbé erősnek látszó fél ellen fordult a nemzeti mozgalom. A végzetes tévedés csak abban állt, bogy a császár-királyt tartotta a gyöngébbnek, s ugyanaz az embernyom. mely Zrínyi Miklós ajkairól nem egyszer hallhatta, hogy a rettegett török colossusnak agyaglábai vannak és rohamosan gyöngül, a hanyatló Törökország szövetségével akarta a tűrhetetlen területi állapotot a belőle folyó bajokkal együtt kedvezőbbé alakítani. Egész összeomlása, kevéssel bécsi veresége előtt legyőzhetetlennek tartotta a magyar közvélemény — s vele Európa nagy része — a törököt s ez időben .1682-ben énekelte Gyöngyösi István : Most a Hold legnagyobb erejű planéta, Annak jele alatt jár, amely kométa Ritkán hibái annál a laurus-bokréta.1

) Mennyi ember lakott a királyi részben s általán a magyar korona mai területén e válságos időben ? E nyomós kérdéssel még eddig behatóbban senki sem foglalkozott. Népszámlálás azon időben nem dívott. Noha a fejlődő szaktudomány, főleg Angliában, már a XVII. század második felében sokszor ráutalt a népszámlálás nagy jelentőségére az állami és politikai élet körül, ez eszme még mindenféle előitéletbe ütközött, s midőn 1683-ban a porosz választófejedelem csupán az anyakönyvek kivonatait kérte be a lelkészektől, ezek rémülve kérdezték, hogy tán nem akar. mint egykor Dávid király, népszámlálást eszközölni s ezzel éhséget, dögvészt, háborút idézni fel országára. Nálunk a zavaros területi viszonyok mellett minden kísérlet a népszám megállapítására tel-Ének Thököly Imre s Zrínyi Ilona házasságáról 180. versszak.