Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

MAGYARORSZÁG BELÁI.T.APOTA. 559 jességgel kivihetetlen lett volna. Nem is jutott eszébe senkinek.1

) Ép oly kevéssé maradt fön valami általános becslés az egykorú kül- vagy belföldi íróknál. És ez egészben véve nem nagy kár. Az egykorúaknak nem igen volt érzékök az efféle becslések iránt. Ami e tekintetben egyes európai tudósoktól ránk maradt, az egyenesen nevetséges. Yossius Isaac példáúl egész Német-, Cseh- és Magyarország lakosságát összesen csak öt millióra teszi, sőt Canz tübingai theologus még a XVIII. században is azt állítja, hogy Európában együtt véve nem él több tiz millió embernél. Efféle becsléseknek tehát, ha ránk jutottak volna, sem lenne-értékök. Sokkal több, sokkal értékesebb, hitelesebb anyag maradt korunkra, csakhogy ínég senki sem vállalkozott közzétételére, még kevésbbé feldolgozására. A XVII. századból számos plébániának fenmaradtak anyakönyvei. Ezenkívül kath. és prot. egyházlátogatási jegyzőkönyvek és íratok, városok és megyék jegyzőkönyvei, a főúri levéltárakban őrzött úrbéri összeírások és szerződések számtalan sok népesedési adatot tartalmaznak. Hozzájok segélyül véve a portális összeírásokat, adólajstromokat, deftereket s más idevágó megyei kimutatásokat, egykor majd teljes valószínűséggel meg lehet határozni a régi Magyarország lakosságának számát is. Ma még messze állunk e czéltól. A fentemlített adatoknak eddig csak igen kis töredéke jutott nyilvánosságra s lia ezek alapján e nagyfontosságú kérdést mégis hozzávetőleg tisztázni igyekszünk, ez azért történik, mert fejtegetéseinkben a lakosság számát mellőzni nem lehet. Összevetve az adatokat, az eredmény csaknem hihetetlen, s épen ez okból kissé többet kell a kiadott és kiadatlan nyers anyagból idéznünk, hogy a hihetetlen eredmény hihetővé váljék. Hogy olyan országnak, mely százötven évig nemcsak állandó csatatér, de egyszersmind soha meg nem szűnő nagy és apró harczok színhelye, szükségképen megritkúlt a lakossága, az természetes. A háború leghumánusabb formája is óriási embervért fogyaszt. Mennyivel pusztítóbbnak kelle lennie a XVI. és XVII. század x) Rendes népszámlálás eszközlését az eddig ismert adatok szerint Forgách Simon kurucz tábornok 1710-ben sürgetett nálunk először. Thaly Kálmán : írod. és művelődéstört, tauúlmányok a Rákóczy-korból. Ellenben a házak pontos megszámlálását és összeírását a királyi területen már az 1662 : XI. tcz. elrendelte.