Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

MAGYARORSZÁG BELÁI.T.APOTA. 555 egyezés a magyarral.« A bécsi udvar épen ez időben mindaddig, míg a török állam vezetőinek elbizakodottsága lehetetlenné nem tette, a fényes kapu s határszéli parancsnokai barátságát kereste, hogy e részről háborítatlanul folytathassa merényletét a gyűlölt magyar alkotmány ellen. Pedig ennek az alkotmánynak érvénye ekkor már formailag is fölötte szűk térre szorítkozott. Szent István koronájának mai területe akkor három, sőt négy külön részre volt szakítva. A magyar király, az erdélyi fejedelem, a török szultán és a szepesi városokat illetőleg a lengyel korona osztozott meg rajta. E szétszaggatottság közepette az összetartózandóság eszméje fennmaradt ugyan a kedélyekben, de csak ott, hol az események árja el nem mosta a magyar elemet. Az alföld magyar lakói csodás kitartással ápolták ez eszmét mindvégig. De ahol a magyarság elpusztûlt s helyét idegen jövevény foglalta el, ott a magyar állammal való összetartozaudóságnak még nyoma is kiveszett. Eszményileg a koronázások alkalmával szokott ez egység alakot ölteni. Állandóan csak a kath. egyház szervezetében nyert kifejezést, ámbár gyakorlati jelentőség nélkül. Magyarország mai határai mentén nyugati szomszédján, Ausztrián kivűl kétszáz évvel ezelőtt a mostaniaktól teljesen elütő államalakúlásokkal találkozunk, s Európa hatalmi és politikai viszonyai sehol sem szenvedtek oly roppant változásokat, mint épen itt. Délnyugaton a velenczések voltak szomszédaink. Északon a nagy kiterjedésű Lengyelország állt köztünk és az akkor inkább ázsiai jellegű orosz czárság közt. De a büszke Velencze, mint a nemes Lengyelország már ez időben elaggott, hanyatló államok, melyek — noha időközben föl-fellángolt régi erejök — a magyar államot többé nem igen veszélyeztették. Ez a veszély akkor csupán keletről és délről jött, hol még nem alakúit meg a görög-orthodox államok ama sora, mely Európa e részének ma egész új színezetet adott. A szláv népözön, az orthodox egyház még el volt temetve a török hatalom alatt. Ez és hűbérországai övezték itt határainkat. De a török uralom nem ott ért véget. Belenyúlt az nem csupán az ország szívébe, hanem majdnem az osztrák határokig. Már a zsitvatoroki béke — 5163 négyszögmértföldre véve föl a mostani magyar államterületet — Erdélynek 2082, Törökország-