Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - I. közl.

556 ACSÁDY IGNÀCZ. nak 1859, a magyar királynak összesen csak 1222 mértföldet juttatott az országból.1

) De a század harmadik negyedében ez a felosztás még kedvezőtlenebb változást szenvedett a király rovására. Ez időben már a vasvári béke szolgált a magyar államterület szétdarabolásának alapjául. E szerződés a magyar király birtokaiból további húsz mértföldet, Érsekújvárt és vidékét szolgáltatta ki a töröknek, míg az erdélyi fejedelemség Várad, Lippa, Jenő, a Szörényi bánság s más részek átengedésével szintén lényegesen megfogyott. Az államszerződések alapján ez időben a három úgynevezett ditio közt már a legnagyobb a töröké volt, a legkisebb a királyé, a tulajdonképeni Magyarország, mely akkor kevéssel többre, mint mostani kiterjedésének egy ötödrészére apadt le. Ez volt л jogi állapot. Tényleg azonban a viszonyok még kedvezőtlenebbül alakúitak. A török terjeszkedésnek nem szabott határt az írott szerződés. Ha hivatalosan folyt a háború, a hódítás ; ha félhivatalosan — és ez volt az állandó, habár a bécsi és konstantinápolyi kabinetek a legbarátságosabban érintkeztek, mint a vasvári béke utáni években — a hódoltatás volt a török terjeszkedésnek sohasem szünetelő eszköze. Mint a pusztító fekély, úgy ette be magát a török uralom a magyar állam testébe, folyton terjeszkedve mindenfelé. Még ma sincs a törökkori Magyarországról számbavehető térképünk, mely szabatosan megjelölné a török uralom jogi határait, de egyszersmind tényleges kiterjedését.2) Nagyban és egészben, direct vagy indirect módon török uralom alatt állt a Temesköz, a mai Slavonia, az egész alföldi síkság a Hegyaljáig, a Mátra és Biikk hegység a Cserhát és a nógrádi hegyek kiágazásaival, azután Vácztól a Duna völgye fel a Vág völgyéig, a Dunán túl pedig az e folyamhoz közelebb eső részek. Leginkább a hegységeken tört meg a hódítás árja. A természetalkotta védmüvek, melyekhez a mesterséges védművek — várak — hosszú lánczolata fűződött, alkottak valami határfélét s jelölték meg a magyar királynak fennmaradt területrészeket. Csakhogy a 1) Gindely : Kaiser Rudolf. 2) Meglehetősen hibás a Generalstab sok költséggel és fényűzéssel készült négy nagy lapból álló térképe a »Feldzüge des Prinzen Eugen« eziinü vállalat mellékletei közt.