Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - I. közl.
TÖRTÉNETI IRODALOM. Son Altesse La Femme par Gustav Uzanne. Illustrations de Henri Gervex, Gonzales, Yiratké, Albert Lynch, Adrien Moreau, et Felicien Rops. Paris, 1885. 312 lap. Nagy nyolczadban, fiiiom bőrpapírra nyomva, ékes aquarelleképekkel s színes kezdőbetűkkel és rajzokkal díszített s általában a lebető pompával s mégis ízléssel kiállított könyv, akármi légyen tárgya, már magában is vonzó. Hát még lia. czíme »az asszony ő felsége« s bát mégha az első lapozásra úgy tetszik, hogy történelmi munka. Valóban úgy szólva lázasan kezdtem e könyv olvasásához, mert hiszen közelebbről annyi jó történelmi munkát olvastam a francziáktól, liogy egy kissé el is voltam kényeztetve, de alig voltam képes végig olvasni, oly unalmas volt tartalma, sőt bosszantónak is bátran nevezhetem. A mű áll az élőbeszédből és tíz önálló czikkecskéből, mely a XVI. század elejétől kezdve napjainkig a különböző korszakbeli asszonyokról ír, minden korszaknak egyszersmind nyelvét stylusát utánozva ; így például az első ezikk egészen a Rabelais modorában van írva, még az ortográfiát illetőleg is. A második czikk : La Mie du Poete, a költő kedvese, az egész műben a legérdekesebb, a menynyiben igen sok irodalomtörténeti adatot s néhány igen csínos költeményt mutat be a XVI. század költészetét illetőleg ; következik a La précieuse, a XVII-ik századból, aztán XVIII. századi kép : rajz a forradalomból, a directorium, és restauratio idejéből, a falusi életkép s a mai Páris leányai; de az egész nem érdemes, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A mai köztársasági franczia irodalom lehanyatlott ízlésének szüleménye az egész könyv. Ugy látszik szerző soha sem látott igazi franczia előkelő hölgyet, sem a várkastélyokban, sem a St. Germainben ; nem ismeri a közép osztály szeretetre méltó, mívelt hölgyeit, sem a vidéki városokon, sem a kisebb birtokokon; fogalma sincs a földmívelő nép keresztyén erkölcseiről, naivitásáról és tisztaságáról. A fővárosi hölgyeket csak a boulevárdokról s a kéteslűrű kávé-34*