Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - I. közl.

512 A LONGOBÁRDOK rögtön magyarázatot talált. Elég csak a mi Anonyinusunkra gondolnunk. És különös, de nem, meglepő, hogy mégis vannak igen nagy nevű tudósok, a kik a longobárd névnek fentebbi magyarázatát habozás nélkül elfogadják. TTgy okoskodnak, hogy a longobárdokat Tacitus a svévekhez sorolja; már pedig a svévekről világosan mondja, hogy megkülönböztető jegye e népnek a hajat feltorzítani és a fejtetőn csombókba kötni. ') Igen, de mi akkor a különbség svév és longobárd között s a svév népnek miért csak épen ezt a törzsét nevezik hajáról, jobban szólva szakáláról ? Erre a kérdésre úgy felelnek, hogy a longobárdok hajzata feltűnően különbözött még a svév törzsekétől is. Én pedig azt hiszem, ha tényleg oly nagy lett volna a különbözés, Tacitus, ki a longobárdokról néhány igen érdekes adatot közöl s általában az egyes germán törzsek szokatlan viseletét rendesen megemlíti, semmi esetre sem mulasztotta volna el e népnek ezt a sajátságát is nekünk tudtunkra hagyni. A másik hypothesis szerint a longobárdokat alabárdjaikról nevezték volna el,2) mint a hogy a frankok (?) és szászok is fegyverüktől nyerték nevöket. Annyi kétségtelen, hogy a Barde vagy Harte szó a bárdoknál kis szekerczét jelentett, mely a német nyelvből aztán a mi nyelvünkbe is átment. Azt, hogy a bárdok valósággal ettől vették nevőket, igazolja az is, hogy régi síremlékeiken, czimereiken sokszor előfordúl a bárd s a bardengóiaknál igen kedvelt fegyvernem volt ez még a későbbi korban is. Nem is volna itt más bökkenő, csak a kérdéses szónak lango- előrésze ; ezt pedig »hosszú«-ra magyarázni azért sem lehet, minthogy a bardengaui Barde régen is rövid volt. A bárd pengéje lehetett széles, de nyele a könnyebb kezelés tekintetéből kétségkívül rövid volt. 3) Nézetem szerint a harmadik magyarázat legközelebb jár a valósághoz. *) Hangsúlyoztam előbb, hogy a bárdok a loingobe-Tacit. Germ. 38. Egyébiránt a chattokról is azt mondja (31), hogy mihelyt fölserdülnek, hajukat és szakálukat megeresztik. 2) Möller Aelteste Geschichte der Langobarden. 12. 1. 3) Hammerstein-Loxten i. m. 74. 1. Hogy milyen lehetett a longobárdok bárdja, azt megláthatni Portz Mon. Germ. Leg. IV. к. XXX. lapjához csatolt mellékleten, mely a cavai codex egyik rajzát ábrázolja. A király balján álló katona kezében dárdát tart ugyan, de ezen nincs bárd ; a király jobbja felöli katona vállára fektetve tartja az ugyancsak kurta nyelű bárdot. 4) Az a hypothesis határozottan a leggyengébb, mely az elbei lange Börde »plaga, tractus fertilise kifejezésből eredezteti a longobárd