Századok – 1885

I. Értekezések - BARABÁS SAMU: Babenbergi Harczos Fridrik (1230-1246.)

BABENBÉRRI IIARCZOS FRIDRIK. 493 lepik el Európát az Uraitól a nyugoti Kárpátokig. íuség és pusztulás járnak nyomán. Magyarország egy nagy temetővé változik, melyben duvadok ülnek rémes ordítással halotti lakomát. S a babenbergi viselkedése a tatárjárás idején, midőn IV. Béla segélykérésére csekély kísérettel, s akkor is inkább a fejetlenséget növelni, mint segítni jött ; midőn a futó királyt kincseitől s országa egy részétől megfosztá, s midőn a védtelen országra galádul hadat vezetett, melynek kudarczát az Austriába menekült magyarokon vagyonuk elrablásával torolta meg : — csalhatatlan bizonyítéka ama fékevesztett boszúvágynak, mely a nagyravágyással együtt adott irányt a Babenbergi Fridrik életének. S Ficker ezt nem így találja. О régi ellenségeskedésről beszél a magyar király s az osztrák herczeg között, de okát nem mondja meg. Említ ugyan valamit, mi az ellenségeskedést még fokozta volna. Szerinte IV. Béla azt is zokon vette, hogy Fridrik nejét, Laskaris Zsófiát, ki annak sógorasszonya volt, Konstantinápolyba visszaküldte. Lehet, hogy ez is hozzájárúit a viszály öregbítéséhez. De az kétségtelen, hogy Fridrik e nélkül is érezni fogta volna a magyar király fegyvereinek súlyát. Kétségtelennek látszik, hogy kezdetben Venczel cseh királyt a magyar királylyal kötött szövetség vitte mindenkor a Fridrik elleni háborúba. S ez érthető ama rokonsági viszonyból, melyben a magyar és cseh királyi házak egymással álltak (Venczel anyja, a nagybefolyású Constancia testvére levén II. Endrének) ; s még inkább kimagyarázható abból a szövetségből, mely Fridrik s a cseh király ellen lázongó morva őrgróf, Premysl (Venczel testvére s Fridrik sógora) között létezett. Még csak egyet említek, a mi a fentebb elmondottaknál talán élénkebb világot vet a Babenbergi Fridrik jellemére. Ama nemtelen erőszakot, melylyel anyját, Theodorát vagyonától megfosztotta és saját ellenségéhez, a cseh királyhoz futni kényszeríté, — azt sem találja Ficker gáncsra méltónak, mert hiszen pénzre volt szüksége, hogy »nagyravágyását« és »harczi kedvét« kielégíthesse ; s tetszeleg magának azzal, hogy később kibékültek, s a Fridrik eleste fölötti bánat volt az, mi Theodorát a sírba vitte. Hogyan egyeztethető meg ezen .cselekedet olyan jellemmel, mint a minőnek Ficker hősét feltűntetni szeretné ? Ha Fridrik jellemének e vonásaihoz hozzáteszszük azt az egyet, mi benne elismerésre méltó : — előttünk áll az ember erénye s bűneivel együtt. Bátor a rettenthetetlenségig, s ez ciZ} íi mi kortársait bámúlattal töltötte el. De ha bűnei a korral közösek, — a személyes bátorság sokkal inkább közös tulajdonság volt akkoron, semhogy egyedül őt illethetné csak. Maga aharczmódja — ökölre, harczi bárdra ment a viadal — szülte a személyes