Századok – 1885

I. Értekezések - BARABÁS SAMU: Babenbergi Harczos Fridrik (1230-1246.)

494 BARABÁS SAMU. vitézséget, mely döntött a csatán, nem mint napjainkban, hol azt egy messziről eltévedt golyó elnémíthatja. Igaz, hogy élete utolsó szakában sokat vetkőzött le vadságából, s gyógyítani igyekezett a sebeket, melyeket önkénye nemzetén ütött. De hát tehetett volna-e máskép ? Nehezen. A kettős átok — birodalmi és egyházi — hathatós orvosszer vala abban az időben a nagyravágyás viszketegének csillapítására. Ha keressük : minő körülmények voltak azok, melyek a Babenbergi Fridrik féktelenkedéseit lehetségessé tették ? — megtaláljuk Európának akkori viszonyaiban. Magyarország nem igen élvezte a béke áldásait. Az elégedetlenség II. Endre rosz kormánya miatt nagy hullámokat vetett. A morva őrgróf Premysl, úgy látszik, mindig készen állt a cseh király elleni támadásra. S a mi jelen esetben fődolog: az akkori világ két legnagyobb hatalmassága vetett koczkát a világuralom felett. »Második Fridrik, a legügyesebb és legműveltebb a germáncsászárok hosszú sorában« folytatta amaz elkeseredett harczot, melyet elődei a pápaság világuralmi törekvései ellen viseltek. A harcz élet-halálra ment, s pártokra szakgatta Európát. Mindkét félnek érdekében állt nem gyöngíteni erejét, s ezért sokszor elnézők voltak szövetségeseik túlkapásai irányában. A császár Németországra támaszkodott a küzdelemben ; a pápák a császári podesták zsarnokoskodásai által vérig sértett lombard városokban találtak szövetségesekre. Az osztrák herczeg egyike volt a birodalmi fejedelmek leghatalmasbjainak. Nem lett volna hát észszerű, ha II. Fridrik mindjárt elején túlságos szigorral lép föl ellene, mely kétségtelenül az ellen táborába kergeti vala a vakmerőségig makacs babenbergit. Azt is remélheté a császár, hogy a herczeg, évek tapasztalásain okúivá, magába száll. De hasztalan ! S most megtörtént az, a mitől II. Fridrik császár joggal tarthatott : — a birodalmi átok a pápa szövetségesévé avatta föl a herczeget, hogy nemsokára viszont a pápa ügyét árúlja el. Az elmondottak után nem lesz talán érdektelen a Babenbergi Fridrik uralkodásának eseményeivel röviden megismerkedni, hogy jobban kitűnjék ama visszahatás, mely először népei szeretetétől, azután országaitól, s végre midőn ezeket visszanyerte volna, életétől fosztotta meg őt. Trónját, 1230-ban harczi zaj között foglalta el. Austria északi részét a csehek dúlták, míg a belbékét a hatalmas Kuenringek (II. Henrik és III. Hadmar) lázadása zavarta meg.x) Érdekes, hogy 1226-ban, midőn VI. Leopold a cremonai birodalomi gyűle'sen volt, országában fia, a 15 éves Fridrik vezérlete alatt