Századok – 1885

I. Értekezések - SZEMERE ATTILA: A nemzetgazdaság történetéhez hazánkban a múlt században - II. közl.

478 A NEMZETGAZDASÁG TÖRTÉNETÉHEZ Azok a combinatiók, melyek a porosz király megpuhításáról s az északi hatalmak concurrentiájára vonatkoznak, inkább csak phrasisok, de ügyesen megválogatottak s olyanok, melyek Mária Teréziára, ki nem épen volt nagy barátja Frigyesnek, bizonyára nem tévesztették el hatásukat. Bármennyire óhajtotta is Mária Terézia a milliót s bármily fényes reményeket fűzött légyen is Wiesenhüten tervei kiviteléhez, ezek terveknek maradtak s bizonyára nem is szerzett volna felőlük tudomást senki, ha most a véletlen kezünkbe nem játsza őket. A rendek megjósolt felirata csakugyan bekövetkezett s e panaszokkal, sérelmek végtelen sorozatával megterhelt jeremiádra bizony igen rosz válasz leendett a Wiesenhiiten-ideákkal felelni. Mely véletlen nyerte őt meg hazánk ügyének, nem tudhatjuk. Annyi tény, hogy az utolsó mémoire-ban a magyar mezőgazdaságra fordítja figyelmét s az a tanácsa, hogy az adó terményekben fizettethessék, sőt az állam még azonfelül is fogadjon el bizonyos mennyiségű búzát megszabott áron ; kétségkívül nagy hasznára lett volna Magyarországnak. Az egy milliónyi adóemelés még itt is kisért s ugy látszik mintha Wiesenhüten minden tervének végczélja nem a közjólét de az állampénztár pillanatnyi megtöltése volna. S mind e világraszóló tervek alkotója, a hatalmas államtitkár veje, a császárné kegyeltje hol végezte napjait ? A lepoglavai Paulinus barátoknál, kik felsőbb meghagyás folytán kénytelenek voltak eltartani. Hogy úri passiói megmaradtak, bizonyítja Nennynek egy levele Nádasdy bánhoz, melyben értesíti, hogy a királynő intézkedni fog br. Wiesenhüten adósságainak kifizetése iránt. Két érdekes töredék van még a Pálffyanak közt 1768-iki kelettel, melyeknek szerzője de Carato. Ismeretlen név, melyről hiában keresünk felvilágosítást a kor történelmét tárgyaló munkában. Terve, ha kivitetik, bizonyára igen hasznos leendett volna hazánkra nézve, de fontosságát úgy látszik sem a főurak, sem a rendek nem fogták fel. Anteactak s mindennemű felvilágosító adat híján nem bocsátkozhatunk e jelentések komolyabb tárgya-