Századok – 1885

I. Értekezések - SZEMERE ATTILA: A nemzetgazdaság történetéhez hazánkban a múlt században - II. közl.

HAZÁNKBAN A MÚLT SZÁZADBAN. 479 lásába, mert még az íratok maguk is csak töredékek, melyeknek bizonyára nagyobb része hiányzik. Az első rövid levélke, melyben De Carato jelenti a királynénak, hogy a terv miatt Pozsonyban időz, beszélni az öt főúrral, kiket ő Felsége kijelölt. A nádor (Albert tescheni herczeg) nem akarja elfogadni, de a judex Curiae (Pálífy), Esterházy Ferencz és gr. Károlyinak nagyon tetszik a terv. A második iratban jelenti, hogy a mágnások és a rendek óhajtják egy kereskedelmi bank felállítását s elismerik, hogy magántársaságok igen kevéssé solidak. Kívánják, hogy a népesség szaporítassék x) s hogy a gyárak állíttassanak fel, de nem melyek az örökös tartományok gyáriparának árthatnának. Nagyon kívánatos volna, ha a közlekedés könnyítésére útak és csatornák építtetnének. Kérik a Felséget, hogy hosszabítaná meg a diétát vagy tiz nappal s jöjjön le személyesen, hogy e dolgokat mint föltétlen eszközeit az ország felvirágoztatásának, letárgyalhassák. A rendek szívesen adnának néhány éven át 2 millió forintot belföldi terményekben 4°/0-ra, hogy a bank alapját megvessék. A bank viszont elfogadja az adó egy részét terményekben s ezeket eladván, a bevett összeget kiszolgáltatja a katonai pénztárnak. Magára vállalná továbbá a bank az 1.200.000 frtnyi adóhátrálék behajtását s módot nyújtana a rendek által már kérelmezett marhaadó, fogyasztási-adó, kiviteli és transito vámok leszállítására is. Itt végződik a töredék. Nincs is több nyoma a magyarbank felállításának, de még a terv sem éled fel, csak nyolczvan évvel azután. A Felséges asszony nem jött el a diétára, a loyalis rendek ezt intésnek vették s elhallgattak az intézményről, mely, ha hazafias kezekbe kerül, bizonyára radikalisabban segített volna bajainkon ezernyi ezer felíratnál és panaszkodásnál. Ugyanaz az áramlat, mely ma sem késlekedik akadályokat gördíteni a magyar kereskedelmi törekvések elé, ott a hol teheti : már akkor is létezett s hatalma olyan volt, hogy az ilyen veszedelmes vállalatokat még születésük előtt meg tudta semmisíteni. 1) Ugy látszik Sonnenfelsnek a bécsi nemzetgazdáuak populationistikai elvei ekkor már jelentékeny tért hódítottak Magyarórazágon, bár tanainak praktikus alkalmazása csak II. József korába esik.