Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

TÖRTÉNETI IRODALOM. 431 mintha Árpádot még Lebediában választották volna meg fővajdának. Felteszi tehát, hogy legalább is 60 évig uralkodott, mikor a honfoglalás megkezdődött, mert ez eseményt, mellesleg mondva — a legnagyobb valószínűséggel — 895-re véli teendőnek. Biidingert követi, mikor a források tanúsága ellen Szent László halálát augusztus 29-re teszi julius 29-ike helyett, holott az Büdingernél sem lehet más, mint tollliiba; valamint Büdinger tekintélyének tulajdonithatjuk talán azt is, hogy Spalatoi Tamás gyanús függelékét a horvátok egyességéről Kálmán királylyal válónak elfogadja. (329. 1.) Nem szabatosan beszél szerző, mikor Szent István atyjáról, Gézáról mondja »auch Dewix genannt«, mert az nem külön név, hanem csak rosszúl sikerűit leírása a magyar Gyeics vagy Gyeicz hangnak. ( 145. 1.) Vagy mikor az mondja, hogy III. Béláról a krónika csak a rablók kiirtását említi, pedig — olvassuk: »et peticionibus loqui traxit originem, ut Romana habet curia et imperii.« A bilochust »Stublrichternek« fordítani, a »Burgmannokat« a »niedere Adel«-hez számítani nem lebet. (431., 433. 1.) A 11. Endre halála körűi forrongó elégűletlenségre nézve sem különbözteti meg kellően azt, mi még II. Endre életében történt, attól a mi már IY Béla uralkodása ellen irányúit. Igaz. hogy itt részben, még okmány is elősegítette tévedését, a mennyiben Fejérnél (Cod. Dipl. Ш/2 193.1.) Bélának, mint ifjabb királynak egyik okmányát — 1229-ből — olvasta, mely »interfectione majestatis nostrae« beszél, és nem tudhatta, hogy az eredetiben »matris nostrae« áll, de az mégis feltűnhetett volna neki, hogy Béla csak nem fogja oklevelében saját »interfectio< -ját, sajátmegöletését említeni ! Szathmár és Némethi két külön város voltak a múlt század elejéig ; Fehérnél, a szathmári privilégiumban a Némethi név csak önkéntés betoldás. Semmi esetre sem lebet »Deutsch-Szathmárt« mondani, mint szerző teszi. (463. 1.) »Minor Pest« nem Ofen, hanem Kis-Pest, s nevét a mai Budának, Ofennek csak legdélibb kis csúcsára lehet alkalmazni. (471. 1.) Petrus de Genere Chák: Peter Chak, de nem Csáki, — de nem folytatjuk tovább. Még a legszigorúbban mérlegelve is e hibákat egy idegen írónál : nem fognak sokat levonni müve értékéből. Nem is azért említők, hogy ezzel kisebbítsük, hanem, hogy a magyar közönség, ha olvassa a munkát, tévedésbe valahogy ne essék. Már pedig mi kívánjuk, hogy e munkát nálunk olvassák, mert tanúihatunk belőle. Tanúihatunk a magunk, tauúlhatunk a német és cseh tartományoknak Arpád-korunkbeli történetére nézve. Irodalmunk e tekintetben — alig van kivétel — még mindig régi, jobbára elavult munkákra támaszkodik : pedig saját történetünket is