Századok – 1885

I. Értekezések - TORMA KÁROLY: Adversariak Bethlen János történetéhez

432 TÖRTÉNETI IRODALOM. 430 jobbau ismerjük, ha hol barátainknak, hol ellenségeinknek történetéről magunknak biztos, határozott és tiszta képet alkothatunk. " P. Gry. Elbeszélések a római történetből az V. században. A nyúgoti birodalom végső napjai. Irta Thierry Amadé. A M. T. Akadémia megbízásából az eredeti első kiadás után1) fordította Dr. Óreg János. Budapest, 1885. E czím alatt nagyérdekíí munka hagyta el nem rég a sajtót, melyet a szakember nem kisebb gyönyörűséggel olvas, mint a nagyközönség. Thierrynek nem ez az első munkája, melyet a magyar irodalom átültetni sietett. Attilája, melyben a történelem, s az Attila-mondák, melyben a hagyomány e nagy barbárját alkotja meg művészi felfogással, Attilla fiai és utódai, melyben az avarok történetét adja vonzó előadásban, régóta le vannak fordítva nyelvünkre. Akadémiánk, melynek a nagynevű franczia kültagja volt, mintegy a kegyelet érzetétől vezéreltetve, csak egypár évvel ezelőtt adta ki »A római birodalom képe« czímű munkáját s íme, ehhez méltóan csatlakozik az, melyről alább szólani akarunk. Bizony, a M. T. Akadémia nem felejti el, hogy Thierry oly nagy elismeréssel, sőt lelkesedéssel csüggött a magyar nemzeten ; palotájának termeiben őrzi arczképét s műveinek magyarra fordításával gazdagítja történelmi irodalmunkat. Az Elbeszélések tárgyát-—mint az előszó maga mondja — a császári Róma bukása s Italia függetlenségének elenyészése képezi ; az egész huszonöt évnél többet nem ölel fel s a görög Antheniius fejedelemségével kezdődik, 467-ben, hogy már a keleti góth Theodorik uralomra jutásával 493-ban elvégződjék. Színhelye pedig Italia, a caesarok kormányának széke és Noricum, Italiának ezen korszak eseményeiben elválaszthatatlan függeléke. A középkor legsötétebb napjai, mondaná a német történettudós. S honnan van mégis, hogy Thierry oly világosan tudja azokat előadni ? Л dolog igen egyszerű, ha tekintjük, mint dolgozik a német történész és mint a franczia. A német, mielőtt tárgyához fogna, »előtanúlmányokat« (Studien) tesz ; más szóval előveszi a legutóbb megjelent históriai repertóriumot, kikeresi mily munkák jelentek meg erről vagy arról a tárgyról, azokat figyelmesen elolvassa; lassan a régibb és régibb munkákra megy, át s mire a kútfőkhöz ér, csupa zűrzavar. A franczia egyenesen in médias res lép ; mielőtt mást kérdezne, megkérdi az egykorú tanúkat, hogy s miként történt a dolog s egy pár száraz adatból construálja — í) Paris, 1860.