Századok – 1885
I. Értekezések - SZEMERE ATTILA: A nemzetgazdaság történetéhez hazánkban a múlt században - I. közl.
Л NEMZETGAZDASÁG TÖRTÉNETÉHEZ HAZÁNKBAN A MÚLT SZÁZADBAN. — elsü közlemény. — Ki a magyar kereskedelem fejlődése iránt érdeklődve végiglapozza történelmünket, vagy, ezt sokalván, Horváth Mihálynak »Az ipar és kereskedés története Magyarországon« czímű dolgozatából merít tanúságot : azt fogja találni, hogy a mohácsi vésztől egész a XYITI-ik század elejéig alig történt közintézkedés, mely alkalmas leendett vala országunk csereforgalmát a szomszéd népekkel élénkíteni s biztos alapokra fektetve, rendszeresíteni. Az 1526—1700. időszak par excellence a szabadalmak korszakának nevezhető. A Fuggerek, Henkelek s a császár-királyok más idegen kegyenczei egyre-másra kapják az adományokat, kereskedési kiváltságokat, megyék tizedeit, harminczad jogokat, fémek és termények egyedárúságát stb. E jelenség azonban nem tekinthető veszedelmes merényletnek, mely hívatva lett volna hazánk gazdasági fejlődésének gátot vetni. Korántsem. Magyarország földjének s bányáinak nagy része akkor jóformán res nullius volt s a fejedelmek a szükség perczeiben szívesen adományozták azokat alattvalóiknak, ha háladatosság fejében csengő pénz folyt értök a királyi pénztárba. Az országgyűlések, melyek rendszerint fontosabb dolgokkal valának elfoglalva, mint a minő szerintük a közgazdasági viszonyok szabályozása volt, édes keveset törődtek az efféle dolgokkal. Működésük ez irányban alig terjedt többre holmi érczpénz-szabályzatokná], árúmegállító jogok adományozásánál s perpatvarkodásnál a szomszéd tartományok fejedelmeivel és rendeivel. SZÁZADOK. 1885. V. FÜZET. 25