Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

Л SZÉUHYEK MUKÁNYBAN. noha semmi nyoma sincs, hogy e czímek viselésére törvényes jogalapja lett volna. A királytól semmi esetre sem kapta e méltóságokat, mert csak ez év második felében szegődött határozottan a király pártjára. Megjelent az 1608. őszén Pozsonyban tartott nevezetes országgyűlésen, előkelő részt vett az ünnepélyeken, melyek II. Mátyás koronázását kisérték. A díszmenetben ő vitte Galiczia zászlóját s ekkor lett »szentelt vitéz«, aranysarkantyús. Ez időbe esik házassága Homonnay György Ungmegye főispánja testvérhugával, Máriával. A következő évekből csak néhány adat maradt fenn róla bir-tokszerzéseiről vagy erőszakosságairól. így például 1611.szept. 8-án Balogvárához tartozó jószágánál, Rimaszécsnél két tőzsértől, kik Tokajból a felvidékre eladni való marhát hajtottak, nyolczvan darabot azon ürügy alatt, hogy az rablott jószág, elvett, előbb azonban ugyané jószágért a tőzsérekkel megfizettette magának a vámot. A károsúltak a megyéhez s a pozsonyi kamarához folyamodtak. Ez utóbbi a tokaji harminczadost bízta meg az ügy vizsgálatával, ki 1612. febr. 19-én azt jelenti, hogy a marha nem lopott, sőt nem is erdélyi területről hozatott, mert a két tőzsér Lökre és Eszlárra való.]) A dolog nem is maradt abban ; Széchy megunta a zaklatást s a felelősséget szolgáira igyekezett hárítani. 1612 junius 21-én írja Balogból Gömörmegyének, hogy el akarván magáról a sok panaszt vetni, jöjjön ki az alispán vagy valamely szolgabíró s examinálja vétkes szolgáit.2) így Szécby György már életének ezen első túlnyomóan nagyobb, de nem fontosabb szakában nyugtalan természetű, kegyetlen, kapzsi embernek mutatkozik, ki eszközeiben nem válogatós, minden áron vagyont, czímet, rangot hajhász s midőn önző vágyai kielégítéséről van szó, ép oly kevésbé veszi számba legfőbb jótevője, Bocskay testamentomi intését, mint nem törődik mások jogaival, mihelyt megsértésekből hasznot húzhat. De habár ekkorig változatos, zajos pályát futott meg s negyvenedik életévéhez közeledett, országos jelentőségűvé csak ezután vált közszereplése. Csak 1616-ban fűződik nevéhez nagyobb jelentőségű eseméuy. Ez esztendőben Homonnay György, Dóczy András s más ellenségei Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek csaknem véres háborút idéztek föl a sokat zaklatott országra. Hogy a zivatar elvonúlt és Bethlen visszavonta hadait, abban Széchy Györgynek szintén van érdeme, ki a fejedelemnél engesztelőleg közben járt.8) Ezzel veszik kezdetöket Széchy összeköttetései Bethlennel, mi életének egyik legfontosabb mozzanata. A 1) A kamarához intézett levelek 1010 —19 15. csomag. 2) Gömörmegye jegyzökönyvei 1612-ből. 3) Szilágyi S. Révay Pétéi- s a szent korona. SZÁZADOK. 1885. I. FÜZET. 3