Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A Széchyek Murányban - I. közl.

ACSÁDY IGNÁCÉ. másik, nem kevésbé fontos mozzanat az, liogy körülbelül ugyanakkor lépett egy roppant uradalom, imposans vagyon birtokába, melyjyel tekintélyét, nyilványos'positiójá.t országos jelentőségre emelte. Atyja Tamás 1617-ben engedte át neki Murány váráts a hozzátartozó összes kiterjedt jószágokat, a balogi és a többi Gömör és más megyei birtokrészekkel együtt. György ezzel az ország nagybirtokos főrendefközé emelkedett. Megvolt előkelő állása, kezében voltak a további sikerek eszközei s múltja után előre lehetett látni, hogy merészen és zabolátlanúl érvényesíti majd őket. Még 1618-ban a király pártján szerepelt. Élénk részt vett II. Ferdinand koronázó ünnepélyein ; az új király oldalán a díszmenetben Horvátország zászlaját vitte s a XII. t. czikk a Lengyelország felé működő határszabályozó bizottság egyik tagjává nevezte ki. De már ekkor titkos érintkezésben állt Bethlen Gáborral, csakhogy a mig lehetett, a királyi kegyelemből is kivette a maga részét. 1618. jul. 2-án Bécsben kelt II. Mátyás király oklevele,2) mely Széchy Györgynek új rangot és állást ad. Tekintve szerzett érdemeit, a törvényhatósággal egyetértésben a király Gömörmegye főispánjává nevezte ki, mely állás atyja, Tamás halálával az év elején megürült. György azonban, úgy látszik, már néhány hóval előbb viselte e méltóságot, mert az 1618-ki márcziusi pozsonyi országgyűlésen neve a főispánok sorában szerepel s mint ilyen tagja volt azon országos küldöttségnek, mely a királyt, az ülésszak megnyitására meghívta, A jó Mátyás király, noha Khlesl bibornok volt mindenható minisztere, ki az 1618-ki országgyűlés alkalmából a magyarok iránti politikáját abban foglalta össze: »Diese Leute wollen keine Rationes oder Argumente, auch keine böse, noch gute Worte zulassen, sondern nur mit Gewalt regiert werden« — a Habsburg-ház egyik legmérsékeltebb, alkotmányos érzelmű és a magyarok iránt rokonszenvet tápláló uralkodója volt. Törvénykönyvünk egyik legszebb lapja, a bécsi béke beczikkelyezése fűződik emlékezetéhez, s hogy e törvény nem mindenben vált valósággá, az nem az ő jóakaratján mult. Halálával, mely 1619. mart. 20-án következett he,'1

gyökeres változás történt európaszerte. Megindúlt a harmincz éves háború vihara ; áthatolt a magyar haza határain is s belesodorta a nemzetet a világrendítő valláspolitikai mozgalmakba. Az új király 1617. jul. 4-én irja Széchy Tamás Pázmány érseknek: Valaki irta Kdnek, hogy én Murányból elvettem volna kezemet, nem találta írni, mert ha az oda való jószágomat mind az őstől maradhat s mind a többit Zéeliy György kezében bíztam, szabad vagyok vele. — Akad. kézirattár. 2) Liber Kegius (Bécs).